A szeminárium célja, hogy a hallgatókat megismertesse az APA iránymutatásaival, amelyek a pszichológia lehetséges feladatait tárgyalják a globális éghajlatváltozás kapcsán, valamint hogy bemutassa nekik az éghajlatváltozás és az ökológiai válság mentális egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. A hallgatók átfogó betekintést nyernek olyan jelenségekbe, mint az éghajlati szorongás, a solasztalgia, az öko-paralízis, az öko-bűntudat, az öko-szégyen és az öko-gyász, valamint az éghajlatváltozás tagadása. Foglalkozni fogunk a fent említett jelenségek közötti ellentmondásokkal, és megvitatjuk, mikor és milyen mértékben tekinthetők ezek a reakciók adaptívnak vagy maladaptívnak a fenntarthatóság, a környezetbarát magatartás és a mentális egészség kontextusában. A kurzus során áttekintjük a klímaváltozással és az ökológiai válsággal kapcsolatos lehetséges pszichológiai beavatkozásokat és terápiás módszereket. A hallgatók képesek lesznek ezeket a jelenségeket az egzisztenciális/humanisztikus és a modern pszichoanalitikus pszichológia, valamint a környezeti pszichológia és az általános pszichológia kereteibe illeszteni.
A szeminárium hetente kerül megrendezésre hibrid formában (2×45 perc/hét). A CHARM-EU hallgatói mellett a kurzus az ELTE PPK pszichológia szakos mesterképzéses hallgatói számára is nyitva áll, lehetőséget teremtve az ökológiai válság hatásairól szóló interkulturális eszmecserére. A kurzus során minden témát interaktív gyakorlatok segítségével dolgozunk fel. Emellett a hallgatók tanulási előrehaladását és fejlődését a Canvas e-learning rendszerben létrehozott moduláris kurzusfelület, valamint különböző projektfeladatok segítik. A hallgatók a feladatok rugalmas kiválasztása és a haladás önálló ütemezése révén aktívan alakítják tanulási útjukat. A kurzus anyaga a témával kapcsolatos legfrissebb szakirodalmon, valamint az előadó kutatócsoportjának legújabb kutatási eredményein alapul.
A fenti általános leíráson túl a következő pontok foglalják össze a kurzus részletes felépítését:
• Bevezetés. A klímaváltozás természettudományi kutatásokon alapuló tudományos háttere
• A klímaváltozás mint pszichológiai téma: az Amerikai Pszichológiai Társaság irányelvei a klímaváltozással kapcsolatban
• A környezetbarát viselkedés mozgatórugói és a „tétlenség sárkányai”
• Rendszerelméleti megközelítés az éghajlatváltozás és a mentális egészség kapcsolatához. Az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásai a mentális egészségre. Veszélyeztetett népességcsoportok
• Az éghajlatváltozás tagadásának pszichológiai háttere
• Öko-érzelmek, pszichoterratikus szindrómák: öko-/klíma-szorongás, öko-bénulás, öko-gyász, solasztalgia és öko-bűntudat I–II.
• A pszichoterratikus szindrómák értelmezése az egzisztenciális/humanisztikus és a modern pszichoanalitikus pszichológia szemszögéből
• Esettanulmányok, differenciáldiagnosztikai szempontok. A klíma-szorongás kezelése; alkalmazkodóképesség
• Pszichológiai beavatkozások, terápiás módszerek az ökológiai válság kapcsán
• Ökopszichológia, ökopszichológiai tanácsadás, ökoművészeti terápia
• A természeti környezet és a mentális egészség (terepi tapasztalatok)
A tanfolyam végén a hallgató képes lesz
– felismerni az éghajlatváltozás pszichológiai következményeit
– értelmezni a különböző „pszichoterratikus” jelenségeket és öko-érzelmeket
– felismerni a „pszichoterratikus” jelenségek megnyilvánulásait a klienseknél
– kialakítani egy érett és tudományosan megalapozott véleményt az éghajlatváltozás pszichológiai vonatkozásairól
– alkalmazni egy transzdiszciplináris megközelítést, amely integrálja a természettudományi és társadalomtudományi perspektívákat az ökológiai válsággal kapcsolatban
– megfelelő empátiát tanúsítani a kiszolgáltatott csoportok iránt
– azonosítani a környezetbarát magatartást elősegítő és gátló tényezőket
– megfelelő intézkedéseket hozni a környezetbarát magatartás előmozdítása érdekében a saját munkaterületükön
– felismerni saját érzelmeiket, viselkedési mintáikat és megküzdési mechanizmusaikat a klímaváltozással és az ökológiai válsággal kapcsolatban
– kritikus és innovatív módon gondolkodjanak a fogyasztói társadalomról, a fenntarthatóságról, valamint az ökológiai válságnak a mentális egészségre gyakorolt hatásairól
– munkájuk során segítséget nyújtsanak a klímaváltozással és az ökológiai válsággal kapcsolatos problémák megoldásában
1. Aktív részvétel az órákon (megengedett maximális hiányzás: az órák 25%-a)
2. A modulok teljesítése a Canvas rendszeren, beleértve a kvízek sikeres megoldását is
3. Projektmunka: Önálló ötletek kidolgozása, illetve szakmai anyagok adaptálása és feldolgozása párban (vagy indokolt esetben egyénileg) az éghajlatváltozás pszichológiai kérdéseivel kapcsolatos témákban
4. Az éghajlatváltozással kapcsolatos önismereti feladat elvégzése az introspekció módszerével
Albrecht, G. (2011). Krónikus környezeti változás: kialakulóban lévő „pszichoterratikus” szindrómák. In: Weissbecker, I. (szerk.) Klímaváltozás és az emberi jólét. Nemzetközi és kulturális pszichológia. Springer, New York, NY. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-9742-5_3
Baudon, P., Jachens, L. A. (2021). Az öko-szorongás kezelésére irányuló beavatkozások áttekintő tanulmánya. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18, 9636. https://doi.org/10.3390/ijerph18189636 (Linkek egy külső oldalra)
Clayton, S. D., & Manning, C. M. (2018). Pszichológia és éghajlatváltozás: emberi percepciók, hatások és reakciók. London: Academic Press, az Elsevier kiadójának egyik imprintje.
Cunsolo, A., & Ellis, N. R. (2018). Az ökológiai gyász mint mentális egészségügyi reakció az éghajlatváltozással összefüggő veszteségre. Nature Climate Change, 8, 275–281. doi:10.1038/s41558-018-0092-2
Doherty, T. J., & Clayton, S. (2011). A globális éghajlatváltozás pszichológiai hatásai. American Psychologist, 66(4), 265–276. doi:10.1037/a0023141
Davenport, L. (2017). Érzelmi reziliencia a klímaváltozás korszakában. London és Philadelphia: Jessica Kingsley Publishers.
Kałwak, W., Ekelund, B., Gale, N., Peter, F., … Wortelboer, S. (szerk.). (2024). Az éghajlati válság és az emberi tényező: 10 pszichológiai kulcs az éghajlatvédelmi cselekvéshez. Az EFPA Pszichológia és Klímaváltozás Szakértői Referenciacsoportjának véleménynyilvánítása. Európai Pszichológusok Szövetsége (EFPA) AISBL. https://doi.org/10.23668/psycharchives.15026
Pihkala, P. (2022). Az éghajlati érzelmek taxonómiája felé. Frontiers in Climate, 3:738154. doi: 10.3389/fclim.2021.738154
Swim, J. Clayton, S., Doherty, T., Gifford, R., Howard, G.,…Weber, E. (2011). Pszichológia és globális éghajlatváltozás: egy sokrétű jelenség és kihívások kezelése. Az Amerikai Pszichológiai Társaság Pszichológia és globális éghajlatváltozás közötti kapcsolódási pontok munkacsoportjának jelentése.
• Vit
• Előadás
• Egyéni munka
• Páros munka, kooperatív csoportmunka
• Projektmunka
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás