A CHARM-EU 2025-ös doktori hallgatói nyári iskolájának keretében a Montpellier-i Egyetem büszkén ad otthont a „Bridging minds, shaping futures: transdisciplinary in research” (Elmék összekapcsolása, a jövő alakítása: transzdiszciplináris kutatás) című konferenciának , amelyen a CHARM-EU egyetemi szövetséghez tartozó intézményekből kilenc inspiráló előadó tart előadást.
Emberek és tudás összehozása, közösségek összekapcsolása, gondolkodásmódok összeolvasztása… A transzdiszciplináris kutatás kulcsfontosságú szerepet játszik a globális egészséget, a környezetet, az élelmiszer-rendszereket és a kormányzást érintő összetett és egymással összefüggő kihívások kezelésében. Ahhoz, hogy fenntartható és hatékony megoldásokat tudjunk nyújtani, a közösségekkel, az üzleti szférával és a kormányzattal együttműködve össze kell kapcsolnunk az embereket, a tudást és az ötleteket a földrajzi és tudományos határok túllépésével.
A CHARM-EU doktori hallgatói nyári iskola „Transzdiszciplináris gyakorlatok fejlesztése a komplex kihívások kezelése érdekében” című témájának ihletésére a konferencia áttekintést nyújt a résztvevőknek a CHARM-EU szövetséghez tartozó egyetemeken folyamatban lévő projektekről, olyan kutatók betekintésével, akik munkájuk középpontjába a transzdiszciplinaritást helyezik. A digitális humán tudományok, a közgazdaságtan, az epidemiológia, a hidrogeológia, a jogtudomány, a filozófia, a fizika és az orvostudomány területén jártas előadók bemutatják a doktoranduszoknak, az oktatóknak és a kutatóknak, hogy a transzdiszciplinaritás hogyan segítheti elő a kutatások fejlődését.
További információk a Montpellier-i Egyetem honlapján találhatók.
A személyes vagy online részvételhez regisztráció szükséges. Élő közvetítés (és visszajátszás) a Montpellier-i Egyetem YouTube-csatornáján.
A konferencia programja:
9.00 – Üdvözlőbeszéd: „
” – Philippe Augé, a Montpellier-i Egyetem rektora
9.15 – 12 .30 – Délelőtti ülés
- 9.15 – 9.50 – Laura Hellsten
A transzdiszciplináris eszköztár: mit tanultam egy interdiszciplináris kutatási projekt keretében végzett etnográfiai kutatás során.
Összefoglalás:
Egy interdiszciplináris kutatási projekt keretében végzett terepmunka eredményeire, valamint az általa elősegített transzdiszciplináris együttműködésekre építve bemutatja a bevált gyakorlatokat, és beszél a transzdiszciplináris kutatáshoz szükséges készségekről és kompetenciákról. Lawrence és társai (2022) inter-, multi- és transzdiszciplináris kutatásra vonatkozó leírásait kiegészítve ez az előadás eszközöket nyújt ahhoz, hogy együttműködéseink során hogyan tudjuk kihasználni az orientációs, a rendszer-, a folyamat- és a transzformációs tudás előnyeit.
- 9.50 – 10.25 – Mircea Sofonea
Az interdiszciplinaritás kulcsfontosságú az egészségügyi válságkezelésben: a montpellier-i pandémiás felügyeletre és ellenőrzésre irányuló kutatásból származó megállapítások.
Összefoglalás:
A közelmúltbeli világjárvány példátlanul heves kitörése gyors és pontos mennyiségi értékeléseket tett szükségessé a közegészségügyi intézkedések optimális megalapozása érdekében. Ez az előadás áttekintést nyújt azokról a kutatásokról, amelyeket 2020 eleje óta Montpellier-ben végeztek a SARS-CoV-2-járványról Franciaország nagyvárosi területein, a virológia, az evolúciós biológia, a közegészségügy és az alkalmazott matematika határterületén. Általánosabban, valamint az elmúlt öt év tapasztalatai alapján megvitatjuk a valós idejű, kvantitatív, interdiszciplináris megközelítések szerepét az egészségügyi válságok idején, az új bizonyítékok előállítása, a döntéshozatal támogatása, valamint a társadalmi tudatosság és bizalom erősítése szempontjából.
- 10.25 – 11.00 – Mádl-Szőnyi Judit
A talajvíz áramlásától a társadalmi éghajlati alkalmazkodásig: egy transzdiszciplináris utazás.
Összefoglalás:
A szélsőséges hidroklimatikus jelenségek, mint például az aszályok és a víztöbbletek, mélyreható hatással vannak hatalmas régiókra, a lakosságra és a gazdaságokra. Az emberek és az ökoszisztémák számára egyaránt megbízható vízellátás biztosítása jelentős kihívást jelent. A gyakran figyelmen kívül hagyott talajvíz döntő szerepet játszik a csapadékos és száraz időszakok közötti egyensúly fenntartásában. A talajvíz-visszatöltés (MAR) olyan technika, amely az esős időszakokban a felesleges vizet tárolja, hogy azt aszály idején felhasználhassák. Az ELTE Hidrogeológiai Csoport által kifejlesztett NaBa-MAR megközelítést a CHARM-EU egyetemek ClimEx-PE projektjében valósították meg. Ez a projekt a helyi MAR-módszereket integrálja a regionális talajvízáramlás ismereteivel a szélsőséges hidrológiai események enyhítése érdekében. Elengedhetetlen, hogy ezt a megközelítést hatékonyan terjesszük a döntéshozók és a nyilvánosság körében. Az előadás bemutatja a NaBa-MAR koncepció kidolgozását, oktatási célú fizikai bemutatását, valamint a társadalmakat és az érdekelt feleket célzó átfogó kampány keretében megvalósítható alkalmazási lehetőségeit.
-
11.00 – 11.15 – Kávészünet
-
11.15 – 11.50 – Mark Oelmann
Transzdiszciplinaritás a vízügyben: lehetőségek, kihívások és bevált gyakorlatok.
Összefoglalás:
A transzdiszciplinaritás nemes cél. Számos projekt esetében ez a transzdiszciplináris megközelítés alapvető előfeltétele annak, hogy a legkülönbözőbb nézőpontok valóban beépüljenek a munkába. Csak így biztosítható, hogy az eredmények sikeresen megvalósíthatók legyenek. Ugyanakkor a különböző tudományágak eredményeinek egymásba kell áramolniuk. Ha ez nem történik meg, a kutatók nem ugyanabba az irányba haladnak. De vajon nem pazarolnak-e ezzel rengeteg időt? Végül is a tudósok célja, hogy cikkeket publikáljanak. És ezt a saját tudományágukban tegyék… Ki tudunk-e jutni ebből a dilemmából?
-
11.50 – 12.25 – Quique Bassat
A globális egészségügy rövid áttekintése: problémák és veszélyek.
Összefoglalás:
Egy ellentétekkel teli világban élünk. A születési helyed jelentősen meghatározza a túlélés és a boldogulás esélyeidet, függetlenül attól, hogy egészségesen vagy betegesen születtél-e. Ebben az előadásban néhány ilyen egészségügyi egyenlőtlenséget vizsgálunk meg, valamint a globális egészségügy néhány jelenlegi trendjét, beleértve azt a veszélyt is, amelyet a fertőző betegségek még mindig jelentenek az egész világ egészségére nézve. Mindezt a változó bolygó kontextusában elemezzük, figyelembe véve az éghajlati válságból fakadó összes bizonytalanságot, amely – sokak számára ismeretlenül – mindenki egészségét befolyásolni fogja, de leginkább a világ legszegényebb területein születő gyermekekét.
-
12.25 – 12.55 – Kerekasztal-beszélgetés: „
” (A szélkerekek és a szélkerék-házak) Ronald Österbacka, Mircea Sofonea, Mádl-Szőnyi Judit, Mark Oelmann és Quique Bassat részvételével.
13.00 – 14.00 – Ebédszünet
14.00 – 17.10 – Délutáni ülés
- 14:05 – 14.40 – Jennifer Edmond
A képzelet valósága? Az alkalmazott irodalomtudomány jelenének és jövőjének feltárása.
Összefoglalás:
A humán tudományok területei már régóta fejtörést okoznak a transzdiszciplinaritás tekintetében. Ez az előadás azt vizsgálja, hogy az irodalom miként tűnik fel bizonyítékkategóriaként az alkalmazott kutatáson belül anélkül, hogy – amint azt elvárnánk – az irodalomtudomány transzdiszciplináris ága természetes párhuzamos fejlődésen menne keresztül. Kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy miért lehet ez így, és milyen előfeltételekre lenne szükség az irodalomtudomány és potenciális „felhasználói” jobb integrációjához, különös tekintettel a kultúra és a fejlődő tudástechnológiák – például a mesterséges intelligencia – közötti jelenlegi feszültségre.
- 14.40 – 15.15 – Isabel Feichtner
A jog új irányt vesz a közjó felé.
Összefoglalás:
Ez az előadás a jog és az ügyvédek szerepét vizsgálja a társadalmi-ökológiai átalakulásban. A közjavak kisajátítása és azokból történő értékkinyerés ellen küzdő társadalmi mozgalmakra hivatkozva bemutatja a transzformatív jog három dimenzióból álló koncepcióját: először is az „ellenjogot”, amely lebontja az értékkinyerés jogi infrastruktúráit; másodszor a (tulajdon)jogok transzformatív értelmezését; harmadszor pedig a közjavakra vonatkozó szervezeti jogot. Az előadás továbbá arra törekszik, hogy bemutassa, hogyan lehet a transzformatív jogot előmozdítani az egyetemen belüli és kívüli transzdiszciplináris kutatások révén.
-
15.15 – 15.30 – Kávészünet
-
15.30 – 16.05 – Rasmus Slaattelid
A transzdiszciplinaritás mint akadémiai multikulturalizmus.
Összefoglalás:
Ez az előadás az interdiszciplináris és transzdiszciplináris kontextusokban szerzett kutatási és oktatási tapasztalatokra épül. A transzdiszciplinaritás iránti igény jogos aggodalmakat vet fel a tudományág-alapú alapképzés és kutatás elvontsága miatt. „Először mászni kell megtanulni, mielőtt járni lehet” – ez az általános elv, vagy általánosabban fogalmazva: az interdiszciplináris kompetenciák fejlesztéséhez szilárd, egy adott tudományágon alapuló alapokra van szükség. Jelenlegi és már befejezett transzdiszciplináris projektekből, valamint az SVT-n szerzett oktatási tapasztalatokból merített példák segítségével ez az előadás lehetőséget nyújt arra, hogy felvázoljunk egy, a transzdiszciplinaritáshoz kapcsolódó transzlációs megközelítést, amelyet Collins és Evans „interakciós szakértelem” koncepciója ihletett.
-
16.05 – 16:40 – Iris van der Tuin
Kapcsolati gondolkodás: stratégiák a szakosodott ismeretek közötti kapcsolatok létrehozásához.
Összefoglalás:
A francia filozófus, Michel Serres (1930–2019) ihletésére ez az előadás azokra az intézményi, kutatási és oktatási tapasztalatokra tekint vissza, amelyek középpontjában a szakterületi ismeretek közötti kapcsolatok kiépítése áll. Általános gyakorlat, hogy a dinamikusan összetett társadalmi-környezeti problémák miatt az ilyen kapcsolatok kiépítése sürgetőbb, mint valaha. De mi a helyzet a mai egyetemi közösséggel, és különösen a hallgatókkal és a pályakezdő kutatókkal? Milyen határokat átlépő ismeretekre, készségekre és attitűdökre van szükségük? Hogyan taníthatjuk ezeket az ismereteket, készségeket és attitűdöket, és miért? És mit tanulhatnak a jelenlegi egyetemi munkatársak a fiatalabb generációtól? Az előadás középpontjában az inter- és transzdiszciplinaritást elősegítő, bevált stratégiák állnak a kapcsolatteremtő gondolkodás terén.
-
16:40 – 17:10 – Kerekasztal-beszélgetés: „
” (A „Tudás és hatalom” című művel kapcsolatos viták) Jennifer Edmond, Isabel Feichtner, Rasmus Slaattelid és Iris van der Tuin részvételével.
A felszólalók között szerepelnek:
Quique Bassat
Gyermekorvos
A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal), Spanyolország
Orvostudományi doktor
ICREA kutatóprofesszor
Quique Bassat, aki gyermekorvosként különösen a fertőző betegségek epidemiológiája és a közegészségügy iránt érdeklődik, arra törekedett, hogy klinikai munkáját összekapcsolja az orvostudományi kutatással azoknál a betegségeknél, amelyek leginkább a szegényeket és a kiszolgáltatottakat érintik. Fő érdeklődési területe a gyermekkori malária megelőzése és kezelése, különös tekintettel a malária és más gyakori gyermekgyógyászati betegségek klinikai átfedéseinek megértésére. Kutatásai kiterjedtek a malária felszámolásának új paradigmájára is, különös figyelmet fordítva a gyógyszerek szerepének értékelésére a felszámolási stratégiákban.
Emellett kutatásokat végzett a légúti fertőzések (vírusos és bakteriális), a hasmenéses betegségek, valamint az újszülöttkori fertőzések epidemiológiájának és etiológiájának leírására olyan országokban, mint Mozambik, Marokkó vagy Bhután. Jelenleg fő érdeklődési köre a minimálisan invazív boncolási (MIA) eszközök validálása és bevezetése a halálokok posztmortem vizsgálatához a fejlődő országokban. Emellett olyan alacsony költségű technológiai eszközök validálásán és értékelésén is dolgozik, amelyek felhasználásával javítható az egészségügyi ellátás az alacsony jövedelmű országokban.
2024 óta Quique Bassat a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) főigazgatója, ahol egy közel 600 fős csapatot vezet, amely elkötelezett a globális egészség javítása és az egészségügyi egyenlőség előmozdítása iránt. Az ISGlobal a „la Caixa” Alapítvány, tudományos intézmények és kormányzati szervek közötti innovatív szövetség eredménye, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi közösség által a globalizált világ egészségügyi kihívásainak kezelése érdekében tett erőfeszítésekhez. Ez a megszilárdult kutatási kiválósági központ szakértelmét az egészségügyi ellátás területéről – a barcelonai Hospital Clínic és a Parc de Salut MAR révén –, valamint az akadémiai szférából – a Barcelonai Egyetem és a Pompeu Fabra Egyetem révén – meríti.
További információk erről az előadóról.
Jennifer Edmond
A digitális humán tudományok docense
Trinity College, Dublin, Írország
PhD germán nyelvek és irodalom
A Trinity Center for Digital Humanities társigazgatója
Jennifer Edmond nemzetközileg elismert szakértő abban, hogy a művészetek és a bölcsészettudományokból származó ismereteket hogyan lehet alkalmazni az információs és kommunikációs technológiák, valamint a kultúra metszéspontjában felmerülő tudományos és társadalmi kihívások megoldására. Célja, hogy a digitális bölcsészettudományok területén betöltött vezető szerepét kihasználva jelentősen előmozdítsa a kialakulóban lévő kritikai digitális bölcsészettudományok szakterületének konszolidációját. Publikációinak nagy része nyílt hozzáférésű.
Jennifer Edmond, a művészetek és a bölcsészettudományok páneurópai kutatási infrastruktúrája, a DARIAH-EU igazgatótanácsának korábbi elnöke (2018–2022), számos stratégiai fejlesztésben játszott vezető szerepet nemzeti és intézményi szinten egyaránt. Infrastruktúra-fejlesztési szakértelmét számos kezdeményezés és szervezet rendelkezésére bocsátotta, az élelmiszeripartól egészen a koreai nemzeti tengerészeti ügynökségig. Számos jelentős, nagyszabású interdiszciplináris kutatási projektet koordinált, mint például a CENDARI FP7 (2012–2016) projektet, amely egy együttműködésen alapuló európai digitális archívum-infrastruktúra. Emellett partnerként részt vett a kapcsolódó PARTENHOS infrastruktúra-klaszterben is, amelynek célja a humán tudományokhoz kapcsolódó több területen folyó kutatások összehangolásának erősítése volt.
A KT4D a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok és a demokrácia témájában végzett legújabb projektje. A dublini Trinity College vezetésével, tizenkét partner szervezetből álló konzorciummal megvalósuló „Knowledge Technologies for Democracy” (KT4D) projekt azt vizsgálja, hogyan lehetne jobban elősegíteni a demokráciát és a polgári részvételt a gyorsan változó tudástechnológiák – például a mesterséges intelligencia (AI) és a nagy adathalmazok – fényében. Ennek célja, hogy a társadalom minden szereplője ki tudja aknázni az e technológiák által kínált számos előnyt a közösségek szerepének erősítése, a társadalmi integráció, az egyéni cselekvőképesség, valamint az intézményekbe és a technológiai eszközökbe vetett bizalom növelése terén, miközben azonosítják és enyhítik a lehetséges etikai, jogi és kulturális kockázatokat.
További információk erről az előadóról.
Isabel Feichtner
A közjog és a nemzetközi gazdasági jog professzora
Würzburgi Julius-Maximilians Egyetem, Németország
Dr. jur., LL.M (Cardozo Law School)
A Law Clinic Transformation Law alapítója
Isabel Feichtner kutatómunkája a gyakorlaton alapul. Tanulmányai befejezése után felvették a New York-i ügyvédi kamarába, és egy éven át a Cravath, Swaine & Moore ügyvédi iroda new york-i irodájában dolgozott társasági ügyvédként az értékpapírosítási osztályon. Kutatási érdeklődése kiterjed a jog elosztási hatásaira, a társadalom demokratizálódására, valamint a közjavak és a közösségi használat jogára. Azt vizsgálja, hogy az intézményi kísérletek – például a pénz újratervezése vagy a közjavakkal kapcsolatos köz-magán partnerségek – hogyan támogathatják a társadalmi-ökológiai átalakulást a demokratizálódás és a közösségi használat révén. Szakértelme kiterjed a nemzetközi jogra, a jogra és a politikai gazdaságtanra, a természeti erőforrások kitermelésének nemzetközi jogára, valamint a pénz- és pénzügyi jogra.
2022 és 2024 között Isabel Feichtner ösztöndíjas volt a hamburgi The New Institute-ban, egy hamburgi székhelyű rezidenciális ösztöndíjprogramban, amelynek célja az átalakulás elősegítése interdiszciplináris és szektorokon átívelő együttműködés révén; itt ő vezette a „Reclaiming Common Wealth: Towards a Law and Economy of Land Commons” (A közjavak visszaszerzése: a földi közjavak jogi és gazdasági keretei felé) című programot. A program a földi közjavak létrehozásának és irányításának útjait, folyamatait és intézményi kereteit tárta fel azzal a céllal, hogy foglalkozzon a földbe történő intézményi befektetésekből fakadó elégedetlenségekkel, értékelje a tulajdonra és az értékre vonatkozó elméleteket és koncepciókat, valamint létrehozza a földi közjavak jogi és intézményi kereteinek adatbázisát.
Isabel Feichtner megalapította a „Transformation Law” jogi klinikát, amely egyrészt oktatási formátum, másrészt transzdiszciplináris kutatási fórum, amelynek célja annak feltárása, hogy a jog hogyan szolgálhat a demokratizált politikai gazdaság egyik alapköveként. Ezt a projektet a jog és a jogi oktatás demokratizálására irányuló kísérletnek tekinti a társadalmi-ökológiai változás érdekében, és szilárdan hiszi, hogy a transzformatív jognak újra kell gondolnia és át kell alakítania a politikai gazdaság középpontjában álló intézményeket és infrastruktúrákat, mint például a tulajdon, a pénz és a vállalatok.
További információk erről az előadóról.
Laura Hellsten
Posztdoktori kutató teológia területén
Åbo Akademi Egyetem Turkuban, Finnországban
PhD szisztematikus teológia
Első posztdoktori pozíciójában, az Åbo Akademi Alapítvány BACE Kiválósági Központjában Laura Hellsten a fizika, a kémia és a sejtbiológia területén dolgozó kutatókból álló csapat kölcsönhatásait tanulmányozta. A BACE-együttműködés középpontjában egy olyan bioelektronikus aktivációs platform kifejlesztése állt, amely lehetővé teszi a sejtjelek szabályozását, és ezáltal a sejtfunkciók stimulálását. Hellsten etnográfiai terepmunkát végzett a kutatócsoporttal, amelynek keretében etikai kérdéseket és a tudományos kommunikációt vizsgálta.
A tudományos kommunikáció tanulmányozása érdekében Hellsten továbbfejlesztette és vezette a következő kutatási projektet: Avtryck i det okända – Forcing the Impossible (2020–2022) című kutatási projektet, amely az Åbo Akademi Egyetem tágabb keretein belül transzdiszciplináris együttműködéseket hozott létre művészek és kutatók között.
Ő a következő kutatási projekt vezető kutatója: A társadalmi képzeletmódok gyakorlata – teo-művészeti beavatkozás a transzdiszciplináris tudás érdekében (2024–2028). A projekt három különböző elemet egyesít: a társadalmi képzeletvilágok teológiai megértését, a kozmológiákat és a többértelmű olvasási gyakorlatokat, a művészi beavatkozási kutatási módszereket, valamint az őshonos vagy hagyományos tudásalkotási módszereket, beleértve a hallgatást és a történetmesélést. A projekt nomád és közösségi alapú szimpóziumok szervezésével hozza össze az északi régió különböző részeiről érkező embereket, az Åbo Akademi Egyetem hallgatóit és kutatóit, valamint a globális déli országokból érkezőket, továbbá művészeket és aktivistákat transzdiszciplináris szimpóziumokra és művészetalapú párbeszédekre. Célja a bölcsesség gyakorlatainak ápolása, merész kérdések felvetése, valamint a kritikus vizsgálódás fejlesztése azzal kapcsolatban, hogy a gyarmati minták hogyan befolyásolják a mai társadalmat és az egyetemeket.
További információk erről az előadóról.
Mádl-Szőnyi Judit
A hidrogeológia tanszék docense
Eötvös Loránd Egyetem Budapesten, Magyarországon
PhD, DSc, hidrogeológia
A József és Erzsébet Tóth Hidrogeológiai Tanszék vezetője
Az ELTE Természettudományi Kar stratégiai és innovációs ügyekért felelős dékánhelyettese
Mádl-Szőnyi Judit a hidrogeológia szakértője, kutatási tevékenységének középpontjában a regionális talajvízáramlási rendszerek és a vízgyűjtő-területi hidrogeológia áll. Több mint három évtizedes oktatói és kutatói pályafutása során jelentősen hozzájárult a talajvíz mozgását meghatározó tényezők, az áramlási mintázatok, valamint a talajvízáramlási rendszerek és a növényzet eloszlása közötti összefüggések megértéséhez. Kutatócsoportja munkája nemzetközi elismerést szerzett. Mély karbonátos víztartó rétegekre vonatkozó talajvíz-áramlási modelleket fejlesztett ki, és előmozdította a természetalapú, irányított talajvíz-utánpótlást. Interdiszciplináris kutatása kiterjed az éghajlatváltozásra és annak a talajvízre gyakorolt hatásaira, az alkalmazkodási lehetőségekre, valamint a fenntartható geotermikus energiahasznosításra is. Munkája hatással volt az akadémiai körökre, és hozzájárult a környezetgazdálkodás és a politikai döntéshozatal gyakorlati alkalmazásaihoz. Ezen felül aktívan részt vesz a következő generációs hidrogeológusok mentorálásában, elősegítve ezzel az együttműködésen alapuló, innovatív kutatási környezet kialakítását.
2011 óta a Nemzetközi Hidrogeológusok Szövetségének (IAH) Regionális Földalatti Vízáramlási Bizottságának elnöke, és több mint tizenöt kutatási és fejlesztési projektet vezetett, köztük rangos európai projekteket is. Legjelentősebb elismerése az IAH Elnöki Díj.
Az elmúlt évtizedekben a Shell, a MOL K+F, valamint európai innovációs és fejlesztési projektek keretében Mádl-Szőnyi Judit tudását a szénhidrogén-kutatás és az energetikai átállás céljaihoz igazította, ideértve a geotermikus energiát és a kapcsolódó ásványi erőforrásokat is. Mádl-Szőnyi Judit a Water4All projekt ClimEX-PE nevű alprogramjának vezető kutatója, amelyet 2024-ben indítottak el a CHARM-EU szövetség partneregyetemei között. Ebben a transzdiszciplináris projektben a természettudományok különböző területeiről érkező tudósok és a társadalmi-jogi szakértelemmel rendelkező kutatók vesznek részt, miközben különös figyelmet fordítanak a nyilvánosság bevonására is a kommunikáció és az oktatás révén.
További információk erről az előadóról.
Mark Oelmann
A víz- és energia-gazdaságtan professzora
Ruhr West Alkalmazott Tudományok Egyeteme Mülheim an der Ruhrban, Németországban
közgazdaságtudományi doktorátus
Mark Oelmann a Ruhr West Alkalmazott Tudományok Egyetem „BWL – Energia- és vízgazdálkodás” nevű alapképzési programjának igazgatója. A program középpontjában az energia- és vízszektorban működő vállalatokkal és szolgáltatókkal folytatott sokrétű és kiemelt együttműködés áll – például a duális képzés keretében. Kutatóként gazdasági és politikai tanulmányokat végez a vízzel kapcsolatos kérdésekről, foglalkozik a vízárazás különböző formáival, valamint részt vesz a digitalizációval kapcsolatos témákban, például a gépi tanulás vagy a változásmenedzsment területén.
Mark Oelmann jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági szempontok jobban beépüljenek a vízgazdálkodási gondolkodásmódba. Több mint 25 éves pályafutása során a vízgazdálkodási szektorban és más kapcsolódó hálózati ágazatokban dolgozott: befektetési bankárként a Deutsche Banknál, vezető tanácsadóként a nemzetközileg elismert Capgemini Consultingnál, valamint osztályvezetőként az Infrastruktúra- és Kommunikációs Szolgáltatások Tudományos Intézeténél (WIK) GmbH-nál. A német szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztériummal (BMBF) együttműködik nemzetközi vízügyi kérdésekben, legutóbb a pakisztáni víz- és mezőgazdasági helyzet kapcsán. Munkájának egy része a fejlődő és feltörekvő országokra összpontosul: Albánia, Kína, Irán, Indonézia, Jemen, Uganda…
Közgazdászként és kulturális antropológusként Mark Oelmann a Ruhr West Alkalmazott Tudományok Egyetem „Vízgazdaság és vízkezelés” interdiszciplináris kutatási területének szóvivője; ez a Gazdaságtudományi Intézetet és a Mérnöki Intézetet is magában foglaló interdiszciplináris témakör, amelynek célja a fenntartható vízkezelés felé vezető átalakulási folyamat előmozdítása. Emellett a Ruhr West Alkalmazott Tudományok Egyetemből kivált tanácsadó cég, a MOcons társtulajdonosa és társigazgatója is. A vízügyi kérdések iránti erős elkötelezettségének köszönhetően részt vesz egy önkéntes hálózat munkájában, amely a start-up vállalkozásokat támogatja egy fenntarthatóbb energetikai jövő kialakításában.
További információk erről az előadóról.
Rasmus T. Slaatelid
A tudományfilozófia professzora
Bergeni Egyetem, Norvégia
Filozófia PhD
A Természettudományok és Bölcsészettudományok Kutatóközpontjának (SVT) vezetője
Rasmus Slaattelid a bergeni egyetem tudományfilozófia-professzora és a Természettudományok és Humán Tudományok Kutatóközpontjának vezetője. A központ doktori hallgatóknak tart kurzusokat a tudomány és a technológia filozófiai, társadalmi és etikai problémáiról, valamint kutatásokat végez a kapcsolódó témákban. Mind a kutatási, mind az oktatási tevékenységek megkövetelik a tudományos diszciplínák és az akadémiai kultúrák közötti párbeszédet, de a különböző ismeretszerző módok és tudásgyakorlatok közötti párbeszédet is.
Rasmus T. Slaattelid fő kutatási területe a tudáskultúrák közötti átvitel. A Bergeni Egyetemen több kutatócsoportban is részt vesz. Legújabb kutatási munkája online elérhető. A 2023-ban megjelent könyv Translations of Responsibility: Innovation Governance in Three European Regions című könyv arról szól, hogyan valósította meg egy Horizon 2020 által finanszírozott kutatási projekt a felelős kutatás és innováció (RRI) elveit a gyakorlatban, a technológiafilozófiától kezdve az uniós szakzsargonon át a projektszerződésig, végül pedig a régiókban zajló valós eseményekig. 2020-ban egy európai kutatócsoport uniós támogatást kapott a TRANSFORM nevű projekt megvalósítására. A projekt célja az volt, hogy a felelősségteljes kutatás és innováció (RRI) elvét beépítse három európai régió – Lombardia, Brüsszel és Katalónia – kutatási és innovációs politikájába. A könyv elemzi a technotudomány jobb irányítására irányuló törekvés tágabb kontextusát, és azt javasolja, hogy inkább a technotudományon belüli irányításról gondolkodjunk, mint a technotudomány irányításáról. Ugyanezen témában a A területi RRI eszközeinek és mutatóinak lefordítása értékelő vizsgálat és elméleti érvelés segítségével igyekszik dokumentálni és értékelni a TRANSFORM projekt eredményeit, míg a „Transformatív fordítások? Kihívások és feszültségek a területi innovációs irányításban | NOvation – Kritikai innovációs tanulmányok” a TRANSFORM projekt keretében megvalósult különböző területi RRI-kísérleti projektek összehasonlító elemzését nyújtja, és elmélkedik az RRI fogalmáról.
További információk erről az előadóról.
Mircea Sofonea
Az epidemiológia és a fertőző betegségek evolúciója tanszékének docense
Montpellier-i Egyetem, Franciaország
PhD, fertőző betegségek evolúciója
Krónikus és újonnan megjelenő fertőzések patogenezise és ellenőrzése (PCCEI) kutatóegység, Montpellier-i Egyetem, INSERM
Epidemiológus a Nîmes-i Egyetemi Kórházban (CHU)
Mircea T. Sofonea, aki biológusként és alkalmazott matematikusként végzett, a Montpellier-i Egyetem docense, ahol biológia-, gyógyszerész- és orvostudományi hallgatók számára tart kurzusokat térbeli elemzés, biostatisztika, epidemiológia és populációdinamika témakörökben. A fertőzésellenes terápiák és az egészségügyi információk területén szerzett szakképzettséggel rendelkezik, emellett a Nîmes-i Egyetemi Kórház (CHU) epidemiológusa is.
A „Krónikus és újonnan megjelenő fertőzések patogenezise és ellenőrzése” kutatóegység keretében (Montpellier-i Egyetem, INSERM) társszervezője annak a modellezési témakörnek, amely a légúti vírusok epidemiológiájával, evolúciójával és ellenőrzésével kapcsolatos alap- és alkalmazott kérdésekkel foglalkozik. A helyi egyetemi kórház Fertőző Betegségek Szövetségének (FHU TIE) és az Új Fertőző Betegségek Nemzeti Ügynöksége (ANRS | MIE) modellezési hálózatának vezetőségi tagjaként évente transzdiszciplináris rendezvényeket szervez a fertőző betegségek témájában. A Francia Élelmiszer-, Környezet- és Munkaegészségügyi és Biztonsági Ügynökség (ANSES) „Levegő és COVID” bizottságának tagjaként rendszeresen szakértői tanácsot ad a médiának és a döntéshozóknak.
2022 óta Mircea T. Sofonea az ExposUM Intézet kutatási vezetője, akinek feladata a Montpellier-i Egyetem és partnerei által vezetett, a környezeti egészségre irányuló interdiszciplináris projektek előmozdítása, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy interdiszciplináris, külső helyszínen működő intézetet, amely az ekspozómkutatásnak és a környezeti egészségnek szenteli tevékenységét. Az ekspozóm az egész életen át tartó környezeti és társadalmi tényezők összességét jelenti, amelyek az egyén belső jellemzőivel együtt befolyásolják mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségek kialakulását, lefolyását és súlyosságát. Az ExposUM Intézet négy egymást kiegészítő megközelítés révén vizsgálja az ekspozómot: az expozíció biológiai mechanizmusai, a környezeti expozíció monitorozása, a gazda-kórokozó-vektor ökológiája, valamint az ekspozóm és az emberi egészség közötti kölcsönhatás.
Az intézet három alapvető küldetés köré épül: kutatás, képzés és a tudomány és a társadalom közötti együttműködés. Ezek a tevékenységi területek szinergiában működnek együtt: éves pályázati felhívásokat szerveznek, és vezető szerepet töltenek be a montpellier-i exposom-kutatói közösségben, amely jelenleg több mint 40 projektet támogat. Tudományos és társadalmi törekvéseivel összhangban az ExposUM előmozdítja az interdiszciplinaritást, az új együttműködéseket, az „One Health” és a „Global Health” szemléletet, a regionális erőforrások mozgósítását, valamint a nyitott és fenntartható kutatást.
További információk erről az előadóról.
Iris van der Tuin
A kulturális kutatási elmélet professzora
Utrechti Egyetem, Hollandia
PhD (humán tudományok)
A kulturális kutatások elméletének tanszéke
Az Utrechti Egyeteminterdiszciplináris oktatási dékánja
Iris van der Tuin, aki feminista ismeretelméleti képzésben részesült és interdiszciplináris szakemberként dolgozik, a tudományfilozófia és a bölcsészettudományok, a kultúraelmélet, valamint a kulturális kutatás kritikai és kreatív gyakorlatai közötti metszéspontban tevékenykedik. Érdeklődése az új, interdiszciplináris bölcsészettudományok, valamint az interdiszciplináris oktatás és tanulás kutatásának elméleti és gyakorlatalapú megközelítései felé irányul. Tanszékének neve „Kulturális kutatás elmélete”, mivel mélyen hiszi, hogy helye van az olyan filozófiáknak és ismeretelméleteknek, amelyeket a bölcsészettudományokról való reflexiók gazdagítanak, valamint annak, hogy a bölcsészettudományok nem csupán a kultúra alkotásait tanulmányozzák, hanem együttműködnek a művészekkel is.
2014 és 2018 között Iris van der Tuin a „New Materialism: Networking European Scholarship on ‘How Matter Comes to Matter’” elnevezésű COST-kezdeményezés elnöke volt . Ezt követően az „Ethics of Coding: A Report on the Algorithmic Condition” című H2020-projektben dolgozott. 2020-ban megalapította a Susanne K. Langer Circle-t, egy nemzetközi és multidiszciplináris csoportot, amely az amerikai filozófus, Susanne Langer munkásságával foglalkozik. Emellett a New Materialisms című könyvsorozat, valamint a Practice-based Research of Interdisciplinary Higher Education című különszámot a Nature kiadó HSSCOMMS címkéje alatt.
Kutatása az Utrechti Egyetem Kulturális Kutatási Intézetének (ICON) „Transmission in Motion” nevű csoportjához tartozik, amely egy olyan hibrid kutatói közösség, amely a különböző tudományágak kutatóit művészekkel és más külső érdekelt felekkel hozza össze, és arra összpontosít, hogy a technológiai fejlődés hogyan alakítja át érzékszerveinket. Az archívumok „dinarchívumokká” alakulnak át, mozgásba hozva a tudáskultúrákat. A mozgás, a gesztusok és a testközpontú interakció szintén központi szerepet játszanak a tanítás és tanulás, az alkotás és az előadás testközpontú gyakorlataira vonatkozó új ismeretek megszerzésében. Ehhez új koncepciókra és módszerekre van szükség, amelyek új transzdiszciplináris távlatokat nyitnak meg a kutatás és fejlesztés számára, és új lehetőségeket kínálnak a bölcsészettudományok, a természettudományok és a művészetek közötti, valamint a társadalmi és ipari partnerekkel való szektorok közötti együttműködésekre.
Iris az Utrechti Egyetem Filozófia- és Vallástudományi Kutatóintézetének (OFR) tagja is. Ez az intézet a kutatás, az oktatás és a tanulás interdiszciplinaritásáról szóló elméleti reflexiók központja, történeti, filozófiai és empirikus szempontokból. Kutatócsoportjával együtt a következő műveket publikálta Interdiszciplináris felsőoktatásról szóló kulcsfontosságú szövegek című kötetet a Bristol University Press kiadónál.
További információk erről az előadóról.