Ez a kurzus a szellemi „megszállást” mint vallási élmény és rituális gyakorlat egyik formáját vizsgálja Indiában és azon túl. Esettanulmányok, elméleti szövegek és interkulturális összehasonlítások – különösen az európai hagyományokkal – segítségével a hallgatók azt vizsgálják, hogyan testesül meg, hogyan értelmezik és hogyan vitatják a megszállást. A hangsúly az érzelmeken, a mítoszokon, a rituális szakértőkön, valamint a „megszállás” kifejezés kritikus reflexióján van. Indiai nyelvek ismerete nem szükséges; az összes olvasmány angol nyelvű.
Ez a kurzus alaposan feltárja a szellem, az istenség és az ősök általi „megszállás” jelenségét – amelynek során úgy tartják, hogy egy emberi testet ideiglenesen egy természetfeletti lény lakik meg vagy irányít. Bár az ilyen élmények különösen gyakoriak Dél-Ázsiában, európai és más globális kontextusokban is előfordulnak. A kurzus arra ösztönzi a hallgatókat, hogy elmélkedjenek arról, hogyan értelmezik a „megszállást” a különböző kultúrákban, beleértve az európai vallási és orvosi hagyományokat is, ahol ezt a jelenséget gyakran társították az őrültséggel, a démoni befolyással és az „idegenséggel”.
A kurzus elsősorban az indiai vallási hagyományokra összpontosítva vizsgálja a „megszállottságot” mind személyes vallási élményként, mind pedig kollektív érzelmi és rituális kifejeződésként. A hallgatók elemzik, hogyan valósul meg, hogyan értelmezik és hogyan elméletiesítik a „megszállást” a testhez kötődő gyakorlatok, a mitológiai elbeszélések, valamint a rituális szakemberek – például a médiumok és a papok – szerepei révén. India-szerte gyűjtött esettanulmányok – különös hangsúlyt fektetve a Tulunadu-i (Karnataka, Dél-India) bhuta- és Siri-kultuszokra – szolgálnak kiindulópontként a nemi identitás, a gyógyítás, a társadalmi tekintély és a szenttel való kommunikáció tágabb témáinak megvitatásához.
A hallgatók mind a tudományos, mind a bennszülött nézőpontokkal megismerkednek, és az antropológia, a vallástudomány és a kultúraelmélet területéről származó interdiszciplináris eszközöket fejlesztik ki annak érdekében, hogy különböző kontextusokban megértsék az ember és a természetfeletti közötti kölcsönhatást.
Minden szöveg angol nyelven szerepel (a fordításokat is beleértve), és az indiai nyelvek ismerete nem szükséges.
A kurzus végére a hallgató képes lesz
– kritikai szemmel értékelni a „szellem” megszállás fogalmát különböző kulturális kontextusokban
– értelmezni a rituális előadásokat és a testben megélt vallási élményeket a mítosz, a nem, a hatalom és a közösségi dinamikák összefüggésében
– összehasonlítani és szembeállítani a „megszállás” értelmezéseit dél-ázsiai és európai kontextusokban, kiemelve a különböző kulturális feltételezéseket és következményeket
– reflektálni és megfogalmazni a „megszállás” tanulmányozásával járó módszertani kihívásokat, beleértve a fordítás, a reprezentáció és az akadémiai elfogultság kérdéseit
Brückner, Heidrun. 2009. „A Bhuta-imádat Karnataka partvidékén: egy tulu szájhagyományú mítosz és a Jumadi ünnepi szertartás.” In: Heidrun Brückner, Egy szerencsés napon, hajnalban: Tanulmányok a tulu kultúráról és a szájhagyományról. Wiesbaden: Harrassowitz, 13–28. o.
Claus, Peter J. 1979. „A szellemek általi megszállás és a szellemközvetítés a tulu szájhagyományok szemszögéből.” Culture, Medicine and Psychiatry 3 (1), 29–52. o.
Schömbucher-Kusterer, Elisabeth. 1993. „Istenek, szellemek és démonok: megszállás Dél-Ázsiában.” In: H. Brückner, L. Lutze és A. Malik (szerk.), Flags of Fame. Studies in South Asian Culture. Delhi: Manohar, 239–267. o.
előadások és multimédiás bemutatók, beszélgetések, csoportmunka, filmnézés, hallgatói előadások és reflexiók
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás