Ez a kurzus érdekes és könnyen érthető bevezetést nyújt a felsőoktatás nemzetköziesítésébe. A hallgatók megismerkednek a nemzetköziesítést meghatározó globális trendekkel és elméletekkel, valamint reflektálnak saját tanulói tapasztalataikra transznacionális kontextusokban. Interaktív foglalkozások, csoportos beszélgetések és kis léptékű kutatások révén a résztvevők betekintést nyernek abba, hogyan működik a nemzetköziesítés globális, intézményi és egyéni szinten, miközben saját nézőpontjaikkal és a valós életből származó példáikkal is hozzájárulnak a kurzushoz.
A kurzus célja, hogy bevezető szintű, ugyanakkor elméletileg gazdag áttekintést nyújtson a felsőoktatás nemzetköziesítésének legfontosabb tendenciáiról és fejleményeiről. A kurzus azoknak a hallgatóknak szól, akik érdeklődnek e dinamikus terület megismerése iránt, beleértve azokat is, akik már rendelkeznek nemzetközi egyetemi tapasztalattal.
A résztvevők megvizsgálják a nemzetköziesedés alapját képező meghatározó elméleti kereteket, beleértve az alapvető elméleteket, valamint az átfogó, kritikai és intelligens nemzetköziesedési megközelítéseket. A kurzus célja, hogy árnyalt megértést alakítson ki a nemzetköziesedési kezdeményezéseket meghatározó összetett dinamikákról – ideértve a transznacionális online tanulást is, amelyben a résztvevők maguk is aktív szerepet vállalnak. Ezen felül a hallgatókat arra ösztönzik, hogy a tudás társszerzőiként lépjenek fel azáltal, hogy megosztják tapasztalataikat, bevált gyakorlataikat és szemléltető példáikat, amelyek életre keltik az elméleti tartalmat.
A kurzus a nemzetköziesítési folyamatok strukturált vizsgálatát kínálja több szinten:
● Makroszint: a felsőoktatás nemzetköziesítését befolyásoló globális és regionális trendek, különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre;
● Mezosszint: intézményi folyamatok és megközelítések, mint például a külföldi, a hazai és a távoktatás keretében történő nemzetköziesítés;
● Mikroszint: egyének és érdekelt felek tapasztalatai, beleértve az oktatók, az adminisztratív szakemberek és a hallgatók tapasztalatait, valamint a kapcsolódó tanulási eredményeket.
A bevezető foglalkozáson tisztázzuk a legfontosabb fogalmakat, és kialakítjuk a hallgatói csoportokat egy félévnyi feladat elvégzéséhez. Minden csoport kiválaszt egy közös témát egy kis léptékű kutatási projekthez, amely egy rövid irodalomáttekintést és tagonként egy-két kísérleti interjút ötvöz. Az első és az utolsó találkozó kivételével a foglalkozások a „fordított tanterem” módszere szerint zajlanak: a hallgatók előzetes olvasással és vitákban való részvétellel készülnek fel. Az utolsó foglalkozáson csoportos prezentációkra és a tanulási folyamat értékelésére kerül sor.
A kurzus végén a hallgató képes lesz a következőkre:
Ismeretek
● Megérteni a felsőoktatás nemzetköziesítésének legfontosabb elméleteit és modelljeit, beleértve a átfogó, kritikai és intelligens nemzetköziesítést.
● Azonosítani és leírni a nemzetköziesítési folyamatokat meghatározó makro-, mezo- és mikroszintű trendeket.
● Felismerni a különböző érdekelt felek (hallgatók, oktatók, intézmények, döntéshozók) szerepét a nemzetköziesítés eredményeinek alakításában.
Készségek
● A nemzetköziesítési folyamatok összehasonlító és transznacionális perspektívákból történő elemzése.
● Kritikus szemléletű foglalkozás az akadémiai szakirodalommal, valamint az elmélet és a valós példák összekapcsolása.
● Kis léptékű kutatás végzése szakirodalmi áttekintés és kísérleti interjúk kombinálásával.
● Az eredmények világos és hatékony bemutatása írásbeli és szóbeli formában egyaránt.
● Hatékony együttműködés nemzetközi és interkulturális csoportokban.
Hozzáállás
● Nyitottságot, kíváncsiságot és tiszteletet tanúsítani a különböző nézőpontok és oktatási kontextusok iránt.
● Kritikus szemmel reflektálni a személyes és kollektív tanulási tapasztalatokra.
● Aktív szerepet vállalni a nemzetközi tanulási környezetek közös kialakításában.
● Értékelni az etikai tudatosságot, az inkluzivitást és a kölcsönös tanulást a nemzetközi felsőoktatásban.
– Beelen, J., és Jones, E. (2015). A hazai nemzetköziesítés újradefiniálása. In A. Curaj, L. Matei, R. Pricopie, J. Salmi és P. Scott (szerk.): Az európai felsőoktatási térség (59–72.). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-20877-0_5
– Choudaha, R. (2017). A nemzetközi hallgatói mobilitás három hulláma (1999–2020). Studies in Higher Education, 42(5), 825–832. https://doi.org/10.1080/03075079.2017.1293872
– de Wit, H., Hunter, F., Howard, L., Egron-Polak, E. (2015). A felsőoktatás nemzetköziesítése. https://doi.org/10.2861/6854
– de Wit, H. & Altbach, P. G. (2020). A felsőoktatás nemzetköziesítése: globális trendek és ajánlások a jövőre nézve. Policy Reviews in Higher Education, 5(1), 28–46. https://doi.org/10.1080/23322969.2020.1820898
– Hudzik, J. K. (2011). Átfogó nemzetköziesítés: a koncepciótól a gyakorlatig. NAFSA: Nemzetközi Oktatók Szövetsége. https://shop.nafsa.org/detail.aspx?id=116E
– Knight, J. (2012). Fogalmak, indoklások és értelmezési keretek a felsőoktatás nemzetköziesítésében. In: The SAGE Handbook of International Higher Education (27–42). SAGE Publications, Inc. https://doi.org/10.4135/9781452218397.n2
– Leask, B. (2015). A tanterv nemzetköziesítése. Internationalizing the Curriculum, 1–198. https://doi.org/10.4324/9781315716954/internationalizing-curriculum-betty-leask
– Mittelmeier, J., Rienties, B., Gunter, A., Raghuram, P. (2021). A távoktatásban megvalósuló nemzetköziesítés fogalmának kidolgozása: az egyetemi nemzetköziesítés „harmadik kategóriája”. Journal of Studies in International Education, 25(3), 266–282. https://doi.org/10.1177/1028315320906176
– OECD. (2022). Az oktatást meghatározó trendek 2022. OECD. https://doi.org/10.1787/6AE8771A-EN
– Yemini, M., és Sagie, N. (2015). Kutatás a felsőoktatás nemzetköziesítéséről – feltáró elemzés. Perspectives: Policy and Practice in Higher Education, 20(2–3), 90–98. https://doi.org/10.1080/13603108.2015.1062057
Egyéni, páros és csoportos munka, különféle tanulóközpontú tanulási módszerek alkalmazásával
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás