Az Európai Unióról szóló történelemkönyvek tele vannak válságokkal – az 1960-as évek közepén bekövetkezett „üres székek válsága”, az 1970-es évek gazdasági válsága és annak európai következményei, az 1980-as évek brit költségvetési válsága, és a sor még folytatható. Az elmúlt években azonban az EU párhuzamos válságokkal szembesül: az ukrajnai konfliktus, amely tönkretette a keleti partnerség eszméjét, és jelenleg úgy tűnik, hogy kiterjedt egy NATO–Oroszország közötti konfliktusra is; az intézményi felépítés válsága; a legitimitással és a közbizalommal kapcsolatos problémák; a vezetéssel kapcsolatos gondok; valamint az euró, a brexit, a migráció és a legutóbbi COVID-19-válság nyilvánvaló válságai.
A kurzus a legfrissebb társadalomtudományi szakirodalom és politikai elemzések alapján áttekintést nyújt a jelenlegi válságterületekről, és célja, hogy betekintést nyújtson mind a válságok okaiba, mind a lehetséges kiutakba.
A kurzus a hallgatói hozzászólásokon és vitákon alapul. Mivel a hallgatók különböző EU-tagállamokból származnak, a csoport az EU válságterületeiről különböző EU-országokból származó betekintést nyerhet.
1. Eurószkepticizmus + legitimitási válság
2. Értékek az EU-ban – válságban van-e a demokrácia a tagállamokban?
3. Vezetési válság az EU-ban – Németország és Franciaország szerepe
4. Válságban az európai gazdasági modell – a Draghi-terv
5. Szétesés? A Brexit és a szétesési elméletek
6. Migrációs válság
7. Háború Ukrajnában
8. Az EU a világban – stratégiai autonómia?
9. Bővítési válság – ki és mikor csatlakozik az EU-hoz?
10. Az EU-válságok története és az EU jövője.
A tanfolyam végén a hallgató képes lesz megvitatni az Európai Unió különböző válságterületeit, felismerni azok következményeit a saját tagállamára nézve, valamint megérteni más emberek és országok ezekkel kapcsolatos kihívásait.
Hasznos lenne, ha a résztvevők rendelkeznének előzetes ismeretekkel az Európai Unióról (főként a történelméről és intézményeiről), de ez nem feltétel.
Bijsmans, P. (2020). Az eurószkepticizmus, egy sokrétű jelenség. In: Oxford Research Encyclopedia of Politics, Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228637.013.1062
Michael Blauberger és Ulrich Sedelmeier (2025) A demokrácia visszafejlődésének szankcionálása az Európai Unióban: transznacionális jelentőség, negatív kormányközi átgyűrűzés és politikai változás, Journal of European Public Policy, 32:2, 365–391, DOI: 10.1080/13501763.2024.2318483
Henriette Müller és Femke A. W. J. Van Esch (2020) A politikai vezetés vitatott jellege az Európai Unióban: fogalmi és módszertani kölcsönös inspiráció, West European Politics, 43:5, 1051–1071, DOI: 10.1080/01402382.2019.1678951
Lucas Schramm és Ulrich Krotz (2024) Vezetés az európai válságpolitikában: Franciaország, Németország és a regionális stabilizáció és integráció nehéz útja, Journal of European Public Policy, 31:5, 1153–1178, DOI: 10.1080/13501763.2023.2169742
PATBERG, Marcus: (2021): Az EU szétesésének demokratikus ambivalenciája: a költségek és hasznok feltérképezése. Swiss Political Science Review 27(3): 601–618 doi:10.1111/spsr.12455
Tara Varma és Sophie Roehse: Európa migrációs fordulatának megértése. Brookings Institute, 2025.
Niemann, A., & Zaun, N. (2023). Bevezetés: Az EU külső migrációs politikája és az EU migrációs irányítása: bevezetés. Journal of Ethnic and Migration Studies, 49(12), 2965–2985. https://doi.org/10.1080/1369183X.2023.2193710
Davide Genini, Hogyan alakította át az ukrajnai háború az EU közös kül- és biztonságpolitikáját, Yearbook of European Law, 2025;, yeaf003, https://doi.org/10.1093/yel/yeaf003
Claudia Wiesner, Michèle Knodt (2023) (szerk.) Az Ukrajna elleni háború és az új valósággal szembesülő EU. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-031-35040-5 6. fejezet.
Diákok előadásai, csoportmunka (a csoport méretétől függően), vita.
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás