A World Café értékes lehetőséget kínál a résztvevőknek, hogy tapasztalataikat megosszák és ötleteket cseréljenek kollégáikkal, elősegítve ezzel az együttműködésen alapuló légkör kialakulását. A megbeszélések rávilágítanak az innovatív oktatási módszerek átalakító erejére a modern felsőoktatásban, valamint az AI által kínált hatalmas lehetőségekre a tanulás és a tanítás fejlesztése terén mind az oktatók, mind a hallgatók számára. Az interkulturalitást az emberek közötti cserék és megértés előmozdításának eszközeként mutatják be. A résztvevők egyetértenek abban is, hogy fontos adatokat gyűjteni a szakmai fejlődés támogatása érdekében, és stratégiákat keresni az oktatói gárda hatékony bevonására a fenntartható fejlődés oktatásába. 

Az ülés záró részében a résztvevők megosztották gondolataikat, és kicserélték elérhetőségeiket a MIRO-igazgatóságon. Egy rövid értékelés során kiderült, hogy a résztvevők nagyra értékelték a kis csoportokban folyó élénk vitákat és a tapasztalatcserét, valamint örültek annak, hogy új emberekkel ismerkedhettek meg és értékes kapcsolatokat építhettek ki. 

„Nagyon köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk tapasztalataink megosztására, és hogy részt vehettünk az egész Európából érkező kollégákkal folytatott eszmecserén. Csodálatos kezdeményezés, és alig várjuk, hogy részt vehessünk a következő rendezvényükön. Rengeteg remek ötletet kaptunk.” – Rada Mogliacci, Université Gustave Eiffel, PIONEER Alliance 

Megnyitó| Katrine Moland Hansen (UiB) nyitóelőadása

Katrine Moland Hansen, a Bergeni Egyetem képviselője tartotta a nyitó előadást, amelyben végigkövette az európai felsőoktatási politikák fejlődését. Kiemelte Jacques Delors vízióját, amelyet úgy jellemezte, hogy „lelket adott az Európai Uniónak”, és olyan mérföldkövekről beszélt, mint az Erasmus-program és a javasolt „ötödik szabadság” – a tudás szabad áramlása. Hansen olyan kihívásokra is kitért, mint a lassú gazdasági növekedés, a demográfiai változások, valamint az oktatásba, a kutatásba és a készségek fejlesztésébe történő nagyobb beruházások szükségessége. Emellett olyan kezdeményezéseket is felvázolt, mint az európai diplomarendszer és a minőségbiztosítási keretrendszer, amelyek célja a határokon átnyúló együttműködés és az innováció erősítése. Bár a finanszírozás nőtt, megjegyezte, hogy a átalakító célok elérése érdekében egyensúlyt kell teremteni a nemzeti prioritások, a jogi reformok és az uniós integráció között. Előadása értékes háttérinformációkat nyújtott a World Café keretében zajló megbeszélésekhez.

Csoportos foglalkozások 

Minden kis csoportos teremben az előadók több 5 perces előadással kezdték a programot, amit a résztvevőkkel folytatott interaktív beszélgetés követett. A fontos eszközöket, dokumentumokat és linkeket a MIRO táblán osztották meg egymással.  

1. szekció: Innovatív oktatási módszerek és tanulási környezetek 

Az „Innovatív oktatási módszerek és tanulási környezetek” című szekcióban K. Niewalda (Julius-Maximilians-Universität Würzburg, Németország) és A. Granberg (Abo Akademi Egyetem, Finnország) bemutatta a CHARM-EU hibrid tantermi modellt, amely egy érdekes esettanulmány a CHARM-EU szövetség keretében zajló hibrid tantermi oktatásról. Előadásukban kiemelték a hibrid formátumú tanulási környezetekben alkalmazott innovatív stratégiákat és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek célja a hallgatói elkötelezettség és az oktatási eredmények javítása. Ehhez kapcsolódóan R. M. Gray (Bergeni Egyetem, Norvégia) lebilincselő előadást tartott „Írói tanítás és tanulás” címmel, amelyben azt a koncepciót tárta fel, amely az írói megközelítés előmozdítására irányul, és amely a tanítást és a tanulást „egyetlen jelentésalkotó folyamatban” köti össze. Ezek az előadások aláhúzták az innovatív oktatási módszerek átalakító erejét a modern felsőoktatásban, és élénk vitát váltottak ki a szekció résztvevői között.  

2. szekció: A digitális átalakulás az oktatásban 

A „Digitális átalakulás az oktatásban” című ülésen az AI és az adatalapú megközelítések átalakító szerepét vizsgálták a modern tanításban és tanulásban. Egy sor élénk vita és esettanulmány keretében a résztvevők olyan transzdiszciplináris tevékenységeket vizsgáltak, amelyek a térbeli adatok feltérképezését, a pedagógiát és a nyelvészeti tanulmányokat érintették. Nataliia Lazebna (Julius-Maximilians-Universität Würzburg, Németország) betekintést nyújtott egy esettanulmányba, amely az adatvezérelt módszertanok alkalmazását mutatta be a JMU idegennyelv-módszertani kurzusán. Davitze Könning (Utrechti Egyetem, Hollandia) kiemelte a generatív mesterséges intelligencia integrálását a tanárok szakmai továbbképzésébe és a szakpolitikai döntéshozatalba. Ana Elena Schalk (Trinity College Dublin, Írország) egy nyílt kurzust mutatott be a generatív mesterséges intelligencia felsőoktatásban való oktatási és tanulási célú kihasználásáról, kiemelve annak hatalmas potenciálját mind az oktatók, mind a hallgatók számára. A szekció egy elgondolkodtató kijelentéssel zárult: „A rászoruló mesterséges intelligencia valóban barát”, aláhúzva azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a mesterséges intelligencia játszhat az oktatás minden szintjén történő gazdagításában.

3. szekció: Interkulturális kompetenciák és inkluzív oktatás 

Az „Interkulturális kompetenciák és inkluzív oktatás” című ülésen bemutattak különböző kezdeményezéseket és módszereket, amelyek célja a kulturális megértés és a reziliencia előmozdítása az oktatásban. Natalia Marakhovska (Mariupoli Állami Egyetem, Ukrajna; Masaryk Egyetem, Cseh Köztársaság) olyan esettanulmányokat mutatott be, mint a „Női vezetői szerepek előmozdítása az ukrán akadémiai életben”, valamint a Mariupoli Állami Egyetem és a brit Hull-i Egyetem közötti interkulturális projektet, amely interszekcionális és kulturálisan érzékeny szemléletet alkalmazott. Rena Zendendel (Utrecht-i Egyetem, Hollandia) és Pricila Álvarez Cueva (Barcelonai Egyetem, Spanyolország) egy olyan online modul kidolgozásáról beszéltek, amelynek célja a hallgatók interkulturális kompetenciáinak fejlesztése, különös tekintettel az Erasmus-hallgatókra és a háború miatt külföldön tanító, menekült státuszú oktatókra. A szekció kiemelte az interkulturalitást mint eszközt a cserék előmozdítására, a kölcsönös megértés erősítésére és az egyének felhatalmazására kihívásokkal teli helyzetekben. A megbeszélések során olyan modelleket és módszereket is vizsgáltak, mint a DIVE-modell, a képzőművészet és a lassú megfigyelés technikái, hangsúlyozva az intézmények kulcsfontosságú szerepét a folyamatok elősegítőiként, valamint a tanárok pozíciójának jelentőségét e témák hatékony kezelésében.

4. szekció: Szakmai továbbképzés a felsőoktatásban  

A „Szakmai fejlődés a felsőoktatásban” című ülésen különböző nézőpontok kerültek terítékre az oktatók fejlődésének támogatásával és elősegítésével kapcsolatban az egyetemi szövetségek keretein belül. Silvia Gallagher (Trinity College Dublin, Írország) egy feltáró jellegű irodalmi áttekintést mutatott be, amely a CHARM-EU példáira támaszkodva kiemelte az intézményközi együttműködések szakmai fejlődés szempontjából jelentett előnyeit. Rada Mogliacci (Gustave Eiffel Egyetem, Franciaország) bemutatta a Tanítás és Tanulás Innovációs Központja (CIPEN) innovatív gyakorlatait, ideértve az új oktatói állomány interjúztatását és a hallgatói adatok felhasználását a fejlesztési tevékenységek megalapozásához. Dr. Lilia Bespalaya (Oxfordi Egyetem, Egyesült Királyság; Europaeum Szövetség) kiemelte az ösztöndíjprogramok szerepét a szakmai fejlődés útjaként. A viták olyan kritikus kérdések körül forogtak, mint például az, hogy hogyan lehet segíteni az új tanároknak abban, hogy karrierjük kezdetén túllépjenek a „harc vagy menekülés” reakción, hogyan lehet őket beintegrálni az oktatási közösségekbe, valamint hogyan lehet elismerni és jutalmazni a szakmai fejlődés érdekében tett erőfeszítéseket. A résztvevők hangsúlyozták az adatalapú stratégiák és a reflektív gyakorlatok fontosságát a kiváló oktatás előmozdítása és a hosszú távú fejlődés ösztönzése érdekében.

5. szekció: A fenntarthatóság a felsőoktatásban 

A „Transznacionális és fenntartható oktatás” című szekcióban a fenntarthatóság és a transznacionális együttműködés felsőoktatásba való integrálásának innovatív megközelítéseit mutatták be. Mirne van der Cammen (Utrechti Egyetem, Hollandia) bemutatta a CHARM-EU transznacionális online tanfolyamkatalógusát, míg Yuanfei Huang (Montpellier-i Egyetem, Franciaország) egy, a fenntartható fejlődésre összpontosító, kihívásalapú, vegyes formátumú intenzív programot mutatott be. Maria Theresa Dömling (Julius-Maximilians-Egyetem, Würzburg, Németország) bemutatta a WueLAB Fenntarthatósági Laboratóriumot, amely többek között a „Transzformációs kísérletek” elnevezésű formátummal támogatja az egyetem valamennyi tagját abban, hogy a fenntarthatósági ötleteket tudományalapú és transzdiszciplináris módon valósítsák meg. Caitríona Ní Shé (Trinity College Dublin, Írország) stratégiákat mutatott be az oktatói gárda támogatására a fenntartható fejlődésre nevelés (ESD) elveinek a tantervekbe való beépítése terén. Judith Goris (Genti Egyetem, Belgium) vitát indított az ENLIGHT Alliance virtuális mobilitási ajánlatairól, amelyek sokszínű nemzetközi tanulási lehetőségeket nyújtanak a hallgatók számára.

A megbeszélések középpontjában gyakorlati szempontok álltak, mint például a virtuális tanuláshoz szükséges platformok szervezése, az oktatói gárda bevonása az ESD-kezdeményezésekbe, valamint a hallgatók aktív részvételének ösztönzése a fenntarthatóságra irányuló projektekben. A bemutatott példák inspirálták a résztvevőket azzal, hogy megmutatták, hogyan integrálható zökkenőmentesen a fenntarthatóság az oktatásba, így hozzájárulva az SDG-k eléréséhez, miközben a hallgatók alapvető készségeit is fejlesztik.

Az eseményről átfogóbban véleményt nyilvánítva Natalia Marakhovska (Mariupoli Állami Egyetem, Ukrajna; Masaryk Egyetem, Csehország) lelkesen így fogalmazott: „Fantasztikusan éreztem magam a CHARM-EU által szervezett »World Café: Bevált gyakorlatok az európai egyetemi szövetségek szakmai fejlesztésében« című rendezvényen! Szellemileg gazdagító élmény volt kapcsolatba lépni 16 európai egyetem 72 résztvevőjével, és megvitatni a felsőoktatásra vonatkozó innovatív stratégiákat. […] Lehetőségem nyílt bemutatni néhány sikeres interkulturális projekt példáját, különösen a Hull-i Egyetemmel, a Masaryk Egyetemmel és a Prágai Francia Humán- és Társadalomtudományi Kutatóközponttal folytatott együttműködésemet. Nagyon hálás vagyok Dr. Nataliia Lazebnának és kollégáinak a vezetői szerepükért és a professzionalizmusukért, amellyel ezt a csodálatos rendezvényt megszervezték. Alig várom a jövőbeli együttműködést és azt, hogy közösen alakítsuk a felsőoktatás jövőjét!”

Zárószavak és gondolatok 

A résztvevők kifejezték, hogy a jövőbeli online rendezvényeken – amelyeket az újonnan létrehozott közösség keretében szerveznek – szívesen benyújtanának kérdéseket előre, több időt szánnának az interaktív beszélgetésekre, valamint szélesebb körű, egymást átfedő témákat szeretnének megvizsgálni.

Az első online World Café értékes betekintést nyújtott az európai egyetemi szövetségek keretében zajló szakmai fejlődés legjobb gyakorlataiba. A rendezvény sikere arra ösztönözte a CHARM-EU-t, hogy fontolóra vegye a rendezvény minden félévben történő megrendezését – ami jól bizonyítja e együttműködésen alapuló eszmecserék fontosságát.

Szívből jövő köszönet minden előadónak és résztvevőnek, hogy ez az esemény ilyen nagy siker lett!