A befogadásra és a globális perspektívákra összpontosító, kétrészes műhelymunka lehetőséget nyújtott a CHARM-EU szövetséghez tartozó egyetemekről érkező mintegy 40 résztvevőnek, hogy elgondolkodjanak saját oktatási gyakorlatukon, és ezáltal új fejlesztési lehetőségeket találjanak.

„Különböző tanítási stílusok és tanulási stílusok léteznek: ezeket össze kell hangolnunk” – jelentette ki határozottan Cati Jerez Paredero, a Barcelonai Egyetem menekültek és konfliktusövezetekből érkező emberek számára létrehozott támogató programjának koordinátora, valamint a CHARM-EU szövetség Sokszínűségi, Egyenlőségi és Inkluzív Hivatalának tagja, miközben a „Globális kihívások a fenntarthatóságért” című mesterképzés oktatóihoz szólt. Műhelymunkája egy hackathon keretében zajlott, amelynek célja a mesterképzés fejlesztése és annak új, kibővített változatának kialakítása volt, amely 2025-ben már mind a 9 partneregyetemet magában foglalja majd. Ennek teljesen logikus az oka: az inkluzivitás és a globális perspektívák beépítése a tanítási folyamatba mind a hallgatók, mind a tanárok által elvárt fejlesztések részét képezi. Éppen ezért fontos, hogy segítsünk az utóbbiaknak jobban megérteni, mit tesznek máris ebben a tekintetben, és mit tehetnek a folyamat javítása érdekében.

Az alkalmazkodás szükségessége

„Tisztában kell lennünk azzal, amit máris csinálunk”– magyarázta Jerez Paredero, miközben kiemelte az„alkalmazkodóképesség és a rugalmasság” fontosságát. Ezután a műhely résztvevőit arra kérték, sorolják fel az Univerzális Tanulási Tervezéssel (UDL) kapcsolatos elvárásaikat és ismereteiket, ami egy első nyílt beszélgetéshez vezetett arról, hogy mennyire fontos már a kezdetektől szem előtt tartani a diákok sokszínűségét (kulturális és gazdasági háttér, fogyatékosságok, nemi kérdések…) és igényeiket.„Alkalmazkodnunk kell, és különböző típusú anyagokat kell biztosítanunk, hogy bemutassuk nekik”– hangsúlyozta. Azon alapelv mentén, hogy minden hallgatónak egyenlő tanulási lehetőségeket kell biztosítani, Cati Jerez Paredero bemutatta az UDL alapelveit és azt, hogyan lehetne azokat a mesterképzéshez igazítani, különös tekintettel a reprezentációra, a kifejezésre és az elkötelezettségre. Emellett azt is, hogy ez hogyan befolyásolja az információk hallgatóknak történő átadását, a hallgatók értékelését, valamint azt, hogy hogyan kérik őket a részvételre. A résztvevők közötti lelkes és élénk vitát követően, amelynek során ötleteket és eszközöket cseréltek, Cati így összegezte:„Többet tudtok, mint gondolnátok, máris sok mindent csináltok. Csak tudatában kell lennetek ennek. Ehhez rengeteg eszköz áll rendelkezésre. Ne feledjétek, hogy egy útitervet vagy sablont soha nem csak egyfajta ember számára készítenek.”

A CHARM-EU egyik fontos oktatási alapelvére, a „transznacionális és interkulturális tanulásra” összpontosítva a műhelymunka második része újabb lépést jelentett a tanítási folyamat fejlesztése felé. A cél az volt, hogy ezeket az elveket – amelyek értékelése meglehetősen nehéz – hatékonyabban beépítsék a modulokba. Yuanfei Huang, a munkamegbeszélés egyik moderátora, a Montpellier-i Egyetem pedagógusa, a globális sokszínűségről szóló összefoglaló bevezetővel kezdte előadását:„A különböző nézőpontok és narratívák bemutatásával a globális perspektíva nemcsak a tanulási folyamatot gazdagítja, hanem olyan készségekkel is felruházza a hallgatókat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak és sikeresek legyenek egy olyan társadalomban, ahol a határokon átnyúló együttműködés a norma.”

Kapcsolatok a globális Dél országaival

Ez jól mutatja, milyen összetett feladat volt ennek kidolgozása, sőt, konkrét meghatározása is. A globális perspektíva legfőbb előnyei a„kulturális megértés előmozdítása, a kritikus gondolkodás fejlesztése és a nyelvi készségek kiépítése”. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók (és a leendő szakemberek) képesek legyenek határokon átnyúlóan együttműködni, holisztikus megoldásokat kidolgozni, és hasznos betekintést nyerjenek más kultúrák megértésébe. Kis csoportokban a CHARM-EU egyetemeinek oktatói feladatul kapták, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat arról, hogyan lehet beépíteni az interkulturális kompetenciákról való reflexiót az oktatásba, valamint hogy milyen tevékenységek segíthetnek a hallgatóknak abban, hogy rájöjjenek: aktív résztvevői az oktatási folyamatnak. A tervezői gondolkodás módszereinek alkalmazásával a tanárok megoszthatták, megvitathatták és ötvözhették ötleteiket, elemezve az esettanulmányok leghatékonyabb felhasználását, a nemzetközi kollégákkal (tanárokkal vagy érdekelt felekkel) való együttműködés szükségességét, valamint a mobilitási lehetőségeket. Így például rávilágítottak a globális Dél országaival való fokozottabb interakció szükségességére és előnyeire.

A kultúrák közötti párbeszéd és a globális kihívások összetettsége

Ez a műhelymunka, amelyen a CHARM-EU szövetséghez tartozó számos különböző európai ország oktatói vettek részt, rámutatott az interkulturalitás fontosságára magának a mesterképzésnek a kialakításában. A műhelymunka után Yuanfei Huang elemezte számunkra, milyen előnyökkeljár ez a hallgatók számára:„Az interkulturalitás a CHARM-EU egyik kulcsértéke, amely szorosan összekapcsolódik a sokszínűséggel. Különösen a »Globális kihívások a fenntarthatóság terén« című mesterképzésben.” A mesterképzés legalább három lehetőséget biztosít a hallgatóknak az interkulturális gondolkodásmód fejlesztésére. Először is egy globális téma feldolgozása révén. Másodszor, a különböző háttérrel, tudományterülettel vagy kultúrával rendelkező társaikkal, tanáraikkal és előadóikkal való együttműködés segíthet nekik az interkulturális készségek fejlesztésében szakmai környezetben. Harmadszor, a mobilitás elengedhetetlen, mivel arra készteti őket, hogy egy téma körül mozogjanak, és megfigyeljék, hogyan kezelik ugyanazokat a kérdéseket más területeken. Végső célunk, hogy segítsünk nekik jobban megérteni a globális kihívásokkal kapcsolatos munka összetettségét.”