Az UNESCO minden év május 21-én szervezi meg a Kulturális Sokszínűség, a Párbeszéd és a Fejlődés Világnapját, amelynek keretében nemcsak a világ kultúráinak gazdagságát emeli ki, hanem a kultúrák közötti párbeszédnek a béke és a fenntartható fejlődés elérésében betöltött alapvető szerepét is.
Az egyetemek a globális társadalom mikrovilágaként működnek. Összehozzák a különböző háttérrel rendelkező hallgatókat, oktatókat és kutatókat, elősegítik a kultúraközi interakciókat, támogatják a megértést, és megkérdőjelezik a sztereotípiákat. Az egyetemek kötelesek biztosítani az oktatáshoz való méltányos hozzáférést – a kiváltságos és a marginalizált csoportok közötti szakadékok áthidalása alapvető oktatási feladat.
Tapasztalatcsere a kulturális sokszínűségről: a hallgatók véleménye a témáról
Abdikerim, az UB menekült háttérrel rendelkező hallgatója, személyes tapasztalatairól beszélve kijelenti: „Az egyetem a sokszínűség és a befogadás fáklyaként áll, olyan környezetet biztosítva, ahol a különböző kulturális háttérrel és vallási meggyőződéssel rendelkező hallgatók is otthon érezhetik magukat.” Továbbá kitér a kulturális sokszínűség társadalmi szintű kulcsfontosságú aspektusára is: „Társadalomként sokféle háttérrel, kultúrával és értékrenddel rendelkező emberek sokszínű keverékét alkotjuk, ami jelentős előnyökkel jár a közösség egészére nézve. Ez a sokszínűség gazdagítja közös tapasztalatainkat, elősegíti az innovációt, valamint előmozdítja az empátiát és a megértést a különböző életutakat bejáró emberek között.”
A különböző társadalmi, gazdasági vagy életszituációs háttérrel és tapasztalatokkal rendelkező hallgatókat támogató intézményi intézkedések megléte és népszerűsítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük a kulturális gazdagságból fakadó életerőt és hatást, valamint azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja az emberek életét. Ez a helyzet Massouda esetében is, egy afgán menekültnél, aki így fogalmazott: „Amióta megkaptam az ösztöndíj lehetőségét, az nem csupán oktatási lehetőséget jelentett számomra, hanem reményt és bátorságot is adott ahhoz, hogy elég erős legyek ahhoz, hogy szembenézzek az élet kihívásaival.”
Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy egy másik társadalmi és kulturális környezetben élünk, szintén vegyes érzelmeket válthat ki. Ez a helyzet Bozhena, az ukrán származású nő esetében is, aki így fogalmaz: „Nem fogok hazudni, nekem nehéz beilleszkedni. Nagyon nyitott ember vagyok, és könnyen alkalmazkodom. De véleményem szerint még mindig nem sikerült beilleszkednem a társadalomba. Hosszú belső vitát folytattam magammal arról, hogy mit is érzek ezzel kapcsolatban, és arra a következtetésre jutottam, hogy nem kell 100%-osan beilleszkednem. Nem szabad elfelejtenem, honnan jöttem, nem szabad elveszítenem a sajátosságomat, hanem büszkének kell lennem rá (mert van mire büszkének lennem)”. De mindenesetre az egyetemi élmény továbbra is kivételes és értékes számára: „És sok esetben a nézőpontom és a sajátos tapasztalataim érdekes munkalehetőségeket és helyzeteket hoznak. Soha nem tapasztaltam rasszizmust vagy nyomást magam felé. A hallgatók részéről mindenesetre mindig elsősorban kedvességgel fordulnak hozzám. Mindenesetre ez a képzés számomra mindig fontosabb, mint bármi más”.
A CHARM-EU elkötelezettsége az inkluzív oktatás és a befogadó társadalmak megvalósítása iránt.
A CHARM-EU csatlakozik ehhez a nemzetközi naphoz, hogy felhívja rá a figyelmet. A CHARM-EU, mint európai egyetemek szövetsége, alapértékei között kiemeli azt a szándékát és elkötelezettségét, hogy interkulturális és befogadó környezetet teremtsen. Küldetésünk az interkulturális párbeszéd előmozdítása nemcsak Európán belül, hanem a világ minden tájáról érkező hallgatókkal és partnerekkel is.