Ez az anyag a pedagógusok szakmai továbbképzésére használható. Ha bármilyen kérdése van az anyagokkal kapcsolatban, bátran forduljon a CHARM-EU szakmai továbbképzési csapatához.

Az oktatás terén megjelenő globális, sokszínű nézőpontok

A globális perspektívák beépítésének célja a felsőoktatásban az, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a különböző kultúrákról, a globális kérdésekről és azok életükre gyakorolt hatásáról, elősegítve ezzel a tudatosságot, az értékek kialakulását és az aktív polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek fejlesztését. A hallgatók így felkészülnek arra, hogy megbirkózzanak a mai globális kihívásokkal, kritikus gondolkodásmóddal rendelkezzenek, és tájékozott polgárokként, választókként és szakemberekként vegyenek részt a társadalmi életben (Lunn, 2008). Azok a tanárképzők, akik ezt beépítik oktatási tevékenységükbe, erőfeszítéseiket a következőképpen írták le: segíteni a hallgatókat abban, hogy kapcsolatokat teremtsenek a kultúrák között, megértsék a globális kérdések történelmi összefüggéseit, összekapcsolják a globális tartalmakat a helyi közösségekkel, valamint tanítsák a toleranciát és a kulturális megbecsülést (Merryfield, 1998). A műhely a tanári kar számára biztosítja azokat az eszközöket és stratégiákat, amelyek szükségesek a globális perspektívák és a kultúraközi kompetenciák tantervbe való integrálásához. A műhelyt egy nagyobb szakmai továbbképzési rendezvény keretében tesztelték a „Global Challenges for Sustainability” (A fenntarthatóság globális kihívásai) mesterképzési program tanári kara számára.  

Ez a 90 perces műhelyfoglalkozás, amely helyszínen vagy online formában kerül megrendezésre, bemutatja a résztvevőknek, mennyire fontos a globális perspektívák beépítése az oktatásba, hangsúlyozva a gazdaságok, a technológiák, az ökológia, a politika és a kultúrák közötti összefüggéseket egy gyorsan változó világban. A résztvevők megvizsgálják, hogyan lehet a diákokat felkészíteni az ehhez szükséges készségekkel. A foglalkozás a „növekvő fa” nevű tevékenység formájában megjelenő Design Thinking módszertant alkalmazza, hogy irányt mutasson a résztvevőknek az ötletek kidolgozásában és finomításában. A résztvevők azzal kezdik, hogy meghatározzák a legfontosabb kihívásokat (gyökerezés), majd kezdeti ötleteket generálnak (növekedés), ezeket megvalósítható stratégiákká finomítják (virágzás), azonosítják a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat (erőforrás-biztosítás), és végül megvalósítható pedagógiai tevékenységeket dolgoznak ki (gyümölcsözés). A globális oktatásra vonatkozó legfontosabb szakirodalomra támaszkodva a műhelyfoglalkozás arra is ösztönzi a résztvevőket, hogy mérlegeljék a globális perspektívákhoz kapcsolódó alapvető ismereteket, készségeket és értékeket. Példaként említhető a globális dinamikák megértésének elősegítése, a kultúraközi empátia fejlesztése, valamint a tolerancia és a sokszínűség iránti tisztelet tanítása. A foglalkozás azzal zárul, hogy a csapatok plenáris ülésen bemutatják végleges terveiket, visszajelzéseket kapnak, és közösen finomítják megközelítéseiket.  

Tanulási célok

A foglalkozás elvégzése után a résztvevők képesek lesznek:   

• A globális perspektívák és a kultúraközi kompetenciák mélyebb megértése  
• Konkrét ötleteket kell kidolgozni a megfelelő pedagógiai tevékenységekhez   
• Fejlesszék azon képességeiket, hogy nemzetközi környezetben bevonják a hallgatókat  
• Hatékonyan működjön együtt kollégáival annak érdekében, hogy folyamatosan fejlesszék azt a módszert, amellyel a globális perspektívákat és a kultúraközi kompetenciákat beépítik az oktatásukba 

Források: