Az egyetemi oktatói gárda számos szerepet tölt be: ők oktatók, vezetők, menedzserek, kutatók és tudósok, valamint a felsőoktatásban a hallgatók elsődleges kapcsolattartói. A szakmai fejlesztés (PD) segít ennek a csoportnak az új készségek és filozófiák beépítésében az oktatási és tanulási gyakorlatukba, ami gazdagabb élményt nyújt a hallgatóknak és maguknak a tanároknak is. Ezen felül a szakmai fejlesztési foglalkozások során kialakuló közösségépítés és hálózatépítés lehetővé teszi a hatékonyabb egymástól való tanulást, támogatást és tudásmegosztást.

A CHARM-EU oktatóinak további munkaterheléssel kell szembenézniük: a CHARM-EU új és innovatív oktatási megközelítéseket vezet be, amelyek az oktatókra támaszkodnak az újszerű oktatási módszerek intézményeken belüli és azok közötti bevezetésében. A 2019-ben alapított CHARM-EU hallgatóközpontú, interkulturális és transzdiszciplináris oktatást nyújt, amely az inkluzivitás, a kihívásalapú és a kutatásvezérelt tanulás elvein alapul. Az eredetileg 5 európai egyetem szövetségeként indult kezdeményezés mára már 8 tagintézményt számlál, amelyek között a hallgatók és a munkatársak szabadon mozoghatnak (virtuálisan és fizikailag egyaránt). Bár a CHARM-EU oktatási megközelítése számos előnnyel jár, ugyanakkor kihívásokat is jelent azoknak az oktatóknak, akik korábban még nem dolgoztak hasonló keretek között. A lehetséges nehézségek ellensúlyozására a CHARM-EU szakmai továbbképzési lehetőségeket kínál ennek a csoportnak azzal a szándékkal, hogy fejlessze az oktatók készségeit, és lehetővé tegye számukra intézményközi közösségek és hálózatok létrehozását.

Sanne van Vugt (Utrechti Egyetem), Silvia Gallagher (Trinity College Dublin) és Marjanneke Vijge (Utrechti Egyetem) értékelte a résztvevők visszajelzéseit a szakmai továbbképzési foglalkozásokról, és ajánlásokat fogalmazott meg a felsőoktatási oktatói gárda szakmai továbbképzésének megvalósításának javítására. Az értékelés elsősorban a CHARM-EU oktatói számára szervezett szakmai fejlesztési foglalkozásokra összpontosított, de az eredmények más felsőoktatási intézményekben is szélesebb körben alkalmazhatók. Marjanneke Vijge az eredményeket az Utrechti Egyetem 2023-as EUCEN konferenciájánkeretében mutatta be az eredményeket. A legfontosabb megállapításokat itt foglaljuk össze.

A személyes interaktív tevékenységek nagy népszerűségnek örvendenek

Amennyiben lehetséges, a szakmai továbbképzésnek személyes részvétellel kell zajlania. A résztvevők visszajelzései alapján az interaktív, személyre szabott/kis csoportos, gyakorlati tevékenységeket tartják a legértékesebbnek.

Példaként említhető, hogy a CHARM-EU által szervezett személyes rendezvényen (ún. hackathonon) részt vevő összes válaszadó arról számolt be, hogy a rendezvény segített nekik abban, hogy szorosabb kapcsolatot érezzenek, és magabiztosabban alkalmazzák a CHARM-EU oktatási módszereit a saját gyakorlatukban. A hibrid vagy offline tevékenységek kombinálhatók a szakmai fejlesztési programok keretében zajló rendszeres személyes tevékenységekkel (pl. helyszíni munkamegbeszélések, hackathonok és egyéb interaktív rendezvények). Lehetséges formátumok lehetnek a folyamatos online rendezvények és tevékenységek, kiegészítve egynapos vagy többnapos személyes rendezvényekkel. Ez a formátum lehetővé teszi a tanulást és az együttműködést különböző intézményekben dolgozó kollégák között, és nagyobb önbizalmat ad a tanároknak a tanításukban.

A személyre szabás kulcsfontosságú

A személyközpontú megközelítés és a gyakorlati támogatás bizonyult a leghatékonyabbnak. Amennyiben egy egyetemi oktatónak nincs megfelelő tapasztalata vagy ismerete egy új oktatási módszerrel kapcsolatban, a személyre szabott képzés és támogatás kielégítheti az adott személy igényeit. Ezt a támogatást nyújthatja egy pedagógus, egy szakmai továbbképzési szolgáltató vagy Tudásalkotó Csoporttól (KCT).

Az oktatók arról számolnak be, hogy bizonyos témák bevezetése kihívást jelent. A nehézségek abból adódhatnak, hogy a tanároknak korlátozott tapasztalatuk van bizonyos témákkal kapcsolatban, például a transzdiszciplinaritással és a technológiával támogatott tanulással. Ezen területek kezelésekor a jövőbeli szakmai továbbképzéseknek arra kell összpontosítaniuk, hogy személyre szabott, gyakorlatias és személyes támogatást nyújtsanak egy elkötelezett, jól képzett pedagógus irányítása mellett. A szakmai továbbképzéseknek figyelembe kell venniük az időbeli nyomást és a szervezeti kapacitást is, amelyek akadályozhatják a tanárokat abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a továbbképzésekben. Ezt figyelembe kell venni a végrehajtás vagy az értékelés ütemtervének az egyetemi oktatókkal történő kidolgozásakor.

A gyakorlati alkalmazásokra való összpontosítás elősegíti a tanulást

Kerülni kell a hosszadalmas, tartalomban gazdag tevékenységeket és a tartalmi túlterhelést. Az oktatási elvek és azok megvalósítása szakzsargonnal és technikai részletekkel terhelődhet, ami túlterhelheti az egyetemi oktatókat. Ehelyett érdemes konkrét példákat hozni a bevált gyakorlatokra vagy technikai eszközökre egy-egy szempont szemléltetésére, és ösztönözni kell a gondolkodást arra vonatkozóan, hogy az oktatók hogyan tudnák azt a gyakorlatot megvalósítani. A válaszadók úgy vélték, hogy az új módszerek osztálytermi alkalmazása tisztázni fogja azokat a folyamatokat és gyakorlati szempontokat, amelyek elméletben kihívásnak vagy nehezen kezelhetőnek tűnhetnek.

A jövőbeli kezdeményezések keretében érdemes lenne új, innovatív típusú tanári továbbképzési formákat vizsgálni, mint például: a kollégák általi megfigyelés, a munkahelyi kísérőgyakorlat, a közös tanítás és a (helyszíni) coaching a hibrid osztályteremben.

A közösség elősegíti a támogatást és a tanulást

A válaszadók arról számoltak be, hogy a szakmai fejlesztési programok során közösséghez tartozás érzését és összetartozás érzését tapasztalták. Ahol jól működő közösségi hálózatok léteznek, az oktatók támogathatják egymást a kollégák közötti tanulás, valamint a tudás és tapasztalatok megosztása révén. A személyes interakciók, mint például a CHARM-EU hackathon, hozzájárultak ezeknek a hálózatoknak a kiépítéséhez, akárcsak a kis csoportos tanulás és a Tudásalkotó Csoportokkal (KCT-k) tartott foglalkozások. A kis csoportokban, például a KCT-kben a lendület felépítése kihívást jelenthet; ezt ellensúlyozni lehet azzal, hogy minden csoportot egy konkrét közös célra összpontosítanak, és időszerű készségfejlesztő képzést biztosítanak számukra. Ez lehetőséget nyújt a csoportoknak arra, hogy új készségeiket egy jól meghatározott projektben alkalmazzák, miközben társaik támogatják őket.

Bevezetés

A hatékony beilleszkedési programok lehetővé teszik az oktatók számára, hogy bekapcsolódjanak oktatói közösségükbe, és támogató hálózatokat építsenek ki társaik és kollégáik körében. A személyközpontú megközelítés elősegíti a kapcsolatépítést, a szakszókincs- és technológiai képzést, valamint a személyes vagy virtuális rendezvények szervezését. Minden szakmai továbbképzés során fontos, hogy a tanárok elegendő információt és háttérismeretet kapjanak ahhoz, hogy megértsék szerepüket, ugyanakkor el kell kerülni az információtúlterhelést. Figyelembe kell venni az időbeli nyomást és az egyéb kötelezettségeket is.

Következtetés

A pedagógiai gyakorlatok és értékek változnak. A technológiai változásokkal új lehetőségek, de új buktatók is járnak, amelyek hatását a szakmai továbbképzés segíthet ellensúlyozni.

„A CHARM-EU-hoz való csatlakozás számomra rendkívül meredek tanulási görbét jelentett” – mondta a jelentés társszerzője, Dr. Marjanneke Vijge. „Oktatóként és modulfejlesztőként saját bőrünkön tapasztaltuk meg azt a kihívásalapú tanulási környezetet, amelyet mesterképzéses hallgatóink számára hozunk létre, a tudományágak közötti csapatmunkával, a készségek igény szerinti átadásával és pedagógusok által nyújtott mentorálással együtt. A képzés felvértezett minket azokkal a készségekkel, amelyekkel a legújabb oktatási innovációkat megvalósíthatjuk, és biztosíthatjuk, hogy minden modul és szakasz egy koherens programba illeszkedjen; emellett nagyon sokat segített a kapcsolatok kiépítésében és a tanári csoport közötti közösség kialakításában.”

Ez a cikk Marjanneke Vijge által az utrechti 2023-as Eucen-konferencián elhangzott előadáson alapul. A cikk egy olyan jelentésre támaszkodik, amelyet Sanne van Vugt (Utrechti Egyetem), Silvia Gallagher (Trinity College Dublin) és Marjanneke Vijge (Utrechti Egyetem) által összeállított jelentésre támaszkodik.