Ez a rendkívül érzékeny óceáni rendszer, amely gyengülés jeleit mutatja, a jövőben az éghajlatváltozás és a sarki jégolvadás hatására összeomolhat, ami a globális óceáni szabályozásra és az éghajlatra olyan következményekkel járhat, amelyeket nehéz előre jelezni.
A Barcelonai Egyetem által vezetett új MORIA 2 óceánográfiai kampány célja az AMOC összeomlásához vezető változások vizsgálata. Június 22. és július 7. között a kampány a Földközi-tengeri kiáramló víz (MOW) áramlását és annak az Atlanti-óceán áramlására gyakorolt hatását fogja vizsgálni. Ezek a Földközi-tengerből kiáramló víztömegek meleg és magasabb sótartalmú víz állandó és erőteljes áramlását jelentik, amely a Gibraltári-szoroson át az Atlanti-óceán magasabb szélességi foka felé halad.
AMOC: összeomlás veszélyében lévő áramlás?
AzOdón de Buen hajó fedélzetén az expedíció Vigo kikötőjéből Reykjavíkba (Izland) hajózik, hogy tanulmányozza az AMOC viselkedését az európai atlanti partvidék mentén. Ez a kutatási kampány aMORIA 1 folytatása, amelyet 2025-ben aSarmiento de Gamboaóceánkutató hajó fedélzetén hajtottak végre, és amely sikeresen lefedte a Biscay-öböl és az Ibériai-félsziget partvidékét.
A MORIA-projektet Leopoldo Pena és Isabel Cacho kutatók vezetik, Jaime Frigola és Galderic Lastras szakértők kiemelkedő közreműködésével; mindannyian a Barcelonai Egyetem (UB) Földtudományi Karán működő Tengeri Geotudományi Kutatócsoport (Gmar) tagjai.
„A MORIA 2 pontosan ott folytatja, ahol a MORIA 1 időjárási okok miatt nem tudott továbbhaladni: az ír partvidéken, az Egyesült Királyságot és Dániát körülvevő vizeken, egészen Izlandig terjedve. Ez a folytonosság elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a Földközi-tengeri vizek útjáról az egész európai atlanti partvidéken” – magyarázzák Leopoldo Pena és Jaime Frigola, a Barcelonai Egyetem (UB) Föld- és Óceándinamikai Tanszékének munkatársai, akik az új kutatási kampányt vezetik.
„A MORIA 1 előzetes eredményei jelentős tudományos meglepetéseket tártak fel, különösen a Földközi-tengeri víz magasabb szélességi fokok felé vezető főbb áramlási útvonalait illetően. Ezek az eredmények megerősítik a kampány befejezésének fontosságát, és új kérdéseket vetnek fel, amelyekkel a MORIA 2 foglalkozni fog” –fejtik ki a szakértők.
A projektben és a kampányban részt vevő további intézmények a Tengertudományi Intézet (ICM-CSIC), a vigói Spanyol Oceanográfiai Intézet (IEO-CSIC), a Las Palmas de Gran Canaria-i Egyetem, a Tengerkutatási Intézet (IIM-CSIC), az Andalúz Földtudományi Intézet (IACT) és a University College Cork (Írország).
A geokémiai elemzésektől a paleoklimatikus rekonstrukcióig
A kutatóút során a szakértők – geokémiai nyomjelzők, fizikai-kémiai paraméterek és egyéb módszerek segítségével – pontosan jellemzik a Földközi-tengeri vizeket, miközben azok észak felé haladnak, annak érdekében, hogy tanulmányozzák a Földközi-tengeri víztömeg (MOW) változásainak az AMOC-ra gyakorolt lehetséges hatását. Emellett üledékmintákat is gyűjtenek az óceánfenékről, hogy rekonstruálják a MOW közelmúltbeli változékonyságát, és felmérjék az e víztömegben bekövetkező változások lehetséges hatásait az AMOC-ra.
A Földtudományi Karon működő Radiogén és Környezeti Izotópok Laboratóriumának (LIRA) berendezései kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a begyűjtött minták kémiai tulajdonságainak elemzésében és rekonstruálásában, valamint a magasabb szélességi fokokra kivitt mediterrán víztömegek mennyiségének meghatározásában.
A MORIA projekt (2023–2027) a 2021–2023-as állami kutatási, műszaki és innovációs terv 5. stratégiai intézkedésének – Éghajlat, energia és mobilitás – része, amely kezdeményezés az éghajlatváltozás hatásainak kutatását támogatja. A projektet a korábbi Tudomány- és Innovációs Minisztérium 2022-es, „Tudásgeneráló projektek” című pályázati felhívás keretében nyújtották be.
A MORIA 2 óceánkutatási kampány napi tevékenységei ezena weboldalon követhetők nyomon.