„A CHARM program, és különösen a pedagógusok, szélesebb körű pedagógiai eszközökkel láttak el, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyes diákok igényeihez igazodjak, függetlenül attól, hogy azok kulturális vagy általánosabb kognitív jellegűek. Ez a kibővített eszköztár lehetővé teszi számomra, hogy a tanfolyamok sorozatát különböző, egymást kiegészítő megközelítések alkalmazásával tervezzem meg” – mondja Valérie Borrell.

Valérie Borrell, a Montpellier-i Egyetem HDR-kutatója és oktatója, valamint a CHARM-EU „Global Challenges for Sustainability” mesterképzésének oktatója, megosztja tapasztalatait. Kutatási tevékenysége középpontjában a szélsőséges hidrológiai jelenségek fokozódásával kapcsolatos kihívások állnak. Ez magában foglalja a karsztos vízgyűjtő területeken kialakuló árvizek eredetének megértését, a földhasználat-változások lefolyásra gyakorolt hatásának értékelését, a valós idejű árvíz- és elöntés-előrejelzést, valamint a vízkészletek csökkenésének mérséklését alacsony vízállású időszakokban a mediterrán éghajlatú (északi part) és a trópusi éghajlatú (Közép- és Nyugat-Afrika) területeken. A hidroklimatikus folyamatokon túlmenően a különböző léptékű, többcélú földgazdálkodás multidiszciplináris megoldásaira is összpontosít. Ez magában foglalja az emberi tevékenységek és a természeti erőforrások megőrzésének összehangolását, valamint az egyes területek éghajlati rezilienciáját növelő alkalmazkodási útvonalak feltárását.

Ebben az interjúban Valérie arról mesél, hogy a CHARM-EU-ban való részvétel milyen értékes tanulságokkal szolgált önmagáról, és rávilágított mind a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberekkel való együttműködés előnyeire, mind pedig kihívásaira.

Valérie, elmondanád nekünk, hogy a CHARM-EU interkulturális összetétele hogyan befolyásolta az oktatási módszereidet és a különböző kulturális háttérrel rendelkező hallgatókkal való kapcsolataidat?

A CHARM-EU egyetemein tapasztalható kulturális sokszínűség ráébresztett a hallgatók közötti értelmezési különbségekre, valamint az én részéről esetleg fennálló burkolt előítéletekre. Ugyanakkor nem mindig vagyunk tisztában saját megértési és értelmezési korlátainkkal. Ahhoz, hogy megértsük: nem fogjuk fel teljes mértékben, amit nekünk közölnek, más kulturális perspektívák beépítése és a más kultúrák iránti nyitottság segít elképzelni, megérteni és elfogadni különbségeinket. A CHARM-EU olyan eszközöket adott a kezembe, amelyekkel éberebb és figyelmesebb lehetek ezekre a különbségekre, egyértelműbbé tehetem üzeneteimet, a burkolt gondolatokat kifejezettebbé tehetem, és hozzáigazíthatom megközelítéseimet a jobb interkulturális megértés elősegítése érdekében.

Néha célszerűbb felismerni saját megértésünk határait, további kérdéseket feltenni, vagy alternatív vizsgálati módszereket kipróbálni ahhoz, hogy egy probléma minden dimenzióját teljes mértékben megértsük.

Ahhoz azonban, hogy megértsük: nem fogjuk fel teljes mértékben azt, amit nekünk közölnek, néha szükségünk van arra, hogy különböző kulturális nézőpontokkal ismerkedjünk meg. Ehhez meg kell nyitnunk magunkat más kultúrák felé, és hajlandónak kell lennünk elképzelni és elfogadni a különbségeket, mert nem mindig vagyunk tisztában saját korlátainkkal.

Említett néhány olyan eszközt, amelynek kidolgozásában a CHARM-EU segített Önnek oktatóként. Kifejtené ezeket egy kicsit részletesebben?

A CHARM program, és különösen a pedagógusok, szélesebb körű pedagógiai eszközökkel láttak el, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyes diákok igényeihez igazodjanak, függetlenül attól, hogy ezek az igények kulturális vagy általánosabb kognitív jellegűek.

Ez a kibővített eszköztár lehetővé teszi számomra, hogy a tanfolyam-sorozataimat különböző, egymást kiegészítő módszerek alkalmazásával tervezzem meg.

Ezeket a módszereket nemcsak a CHARM program keretében, hanem más mesterképzések során is alkalmazom, továbbá a munkatársak képzésénél, kutatói találkozókon és egyéb alkalmakkor is.

Az egyik legfontosabb szempont a figyelmes hallgatás: meg kell tanulnunk úgy hallgatni, hogy megértsük az itteni diákok igényeit. Túl gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy csak azért hallgassunk, hogy válaszolhassunk. Néha azonban célszerűbb felismerni saját megértésünk korlátait, további kérdéseket feltenni, vagy alternatív vizsgálati módszereket kipróbálni, hogy egy nehézség minden dimenzióját teljes mértékben megértsük.

Ahhoz azonban, hogy megértsük: nem fogjuk fel teljes mértékben azt, amit nekünk közölnek, néha szükségünk van arra, hogy különböző kulturális nézőpontokkal ismerkedjünk meg. Ehhez meg kell nyitnunk magunkat más kultúrák felé, és hajlandónak kell lennünk elképzelni és elfogadni a különbségeket, mert nem mindig vagyunk tisztában saját korlátainkkal.

Végül a CHARM program hozzájárult ahhoz is, hogy lebontsuk a diákok körében az inkluzivitással kapcsolatos, kimondatlan igényeket övező akadályokat. Ez egy valós téma, amelynek saját munkacsoportja és csapata van. A dolgokat úgy kezeljük, amilyenek, tabuk nélkül. Az inkluzivitással vagy a kultúrával kapcsolatos bármilyen nehézséget elismerünk és figyelembe vesszük.

Találkozik-e kihívásokkal a kollégáival és hallgatóival folytatott interkulturális együttműködés során? Ha igen, hogyan kezeli azokat?

Teljesen igaz. A burkolt üzenetek, az automatikus szokások, a kulturális reflexek és az előítéletek döntő szerepet játszanak a kultúraközi együttműködésben. Minden, amit nem fogalmaznak meg egyértelműen, értelmezés tárgyát képezi, és ezek az értelmezések kultúránként eltérőek. Az ilyen lehetséges félreértések miatt folyamatos éberségre és erőfeszítésre van szükség, hogy a kommunikációt dekódoljuk és átfogalmazzuk, így minimalizálva a kommunikációs zavarokat.

A legfőbb kihívások az eltérő felfogások és a kommunikáció kezelésében rejlenek. Ezek megoldása érdekében változatos pedagógiai eszközökre támaszkodom, folyamatosan átfogalmazom a mondanivalómat, miközben nyitott maradok, és olyan párbeszédre alkalmas teret teremtek, ahol a különböző nézőpontok szabadon kifejezésre juthatnak.

Tudna nekünk egy konkrét példát mondani?

Természetesen számos példa létezik! Egyes kultúrákban a diákokat arra ösztönzik, hogy érzéseiket és igényeiket egyértelműen és közvetlenül fejezzék ki, míg más kultúrákban ez sem szokásos, sem elfogadott. Még Európán belül is érezhetők ezek a kulturális tendenciák. Az északról érkező diákok talán közvetlenebbek, nyíltan fejezik ki igényeiket vagy ellenvéleményüket, míg délen gyakran a közvetettebb, árnyaltabb és kevésbé nyers kommunikációs stílust részesítik előnyben.

Hasonlóképpen, a nem tökéletes angol nyelvhasználattal szembeni tolerancia is nagy eltéréseket mutat. Egyes kultúrákban az emberek nagyon megértőek azok iránt, akiknek nehézségeik vannak a nyelvvel. Más kultúrákban, például Franciaországban, az emberek vonakodnak beszélni, ha nem sajátítják el tökéletesen a nyelvet, mert attól tartanak, hogy hibáznak, vagy butának tűnnek.

A kihívásokról már beszéltünk; most pedig térjünk rá az előnyökre: Ön szerint a „Global Challenges for Sustainability” című nemzetközi mesterképzés hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók a globális kihívásokról sokszínűbb kulturális megértést alakítsanak ki?

Igen! A hallgatók – akik gyakran különböző kulturális háttérrel rendelkeznek – multikulturális csapatokban dolgoznak, így sokféle nézőponttal ismerkedhetnek meg. Bár a program európai szintű, rámutat arra, hogy még Európán belül is jelentős interkulturális kihívásokkal kell szembenézni. Ez a tapasztalat segít a hallgatóknak az együttműködési készségek fejlesztésében, valamint abban, hogy a globális kérdéseket többféle kulturális szemszögből mélyebben megértsék.

Szeretném kiemelni, hogy a kultúraközi környezetben mind a tanárok, mind a diákok számára döntő fontosságú az éberség és az alkalmazkodóképesség, amely a tudatosságból fakad, és az azt követő elkötelezettségből, hogy elfogadják a kultúraközi együttélést.

Úgy érzed, hogy bizonyos problémák megoldására különböző megközelítések léteznek az emberek kulturális hátterétől függően?

Igen, ez hasonló a pedagógiához: ahogyan a tanárnak alkalmazkodnia kell a tanulók különböző igényeihez azáltal, hogy egy adott helyzetet különböző formákban magyarázza el, úgy az interkulturális kontextusban is elengedhetetlen, hogy a problémamegoldáshoz változatos megközelítéseket alkalmazzunk. Vannak, akik az elvont megközelítéseket részesítik előnyben, mások pedig a konkrét tapasztalatokat – ezeket a különbségeket egyéni sajátosságaik határozzák meg, de gyakran kulturális hátterük is befolyásolja őket. Ezért a közös megértés biztosítása érdekében szükséges a mondanivalót másképp megfogalmazni és többféle nézőpontot bemutatni.

Tudna hozni egy példát egy olyan sikeres interkulturális projektre vagy kezdeményezésre, amelyet a CHARM-EU keretében valósítottak meg, és amely figyelembe vette a kulturális különbségeket?

Igen, kiváló példa erre a MoXMo-projekt (és valószínűleg a hamarosan induló XHIBIT is). Ebben a projektben afrikai diákok is részt vettek, akik közül néhányan először (!) utaztak külföldre, ami tovább gazdagította a diákcsapatok kulturális sokszínűségét. Ez az élmény lehetővé tette a Földközi-tenger északi és déli partjain élő diákok számára, hogy összehasonlítsák nézőpontjaikat, és kilépjenek a komfortzónájukból. Mi lehetne jobb módszer a Földközi-tengeri régió globális kihívásainak kezelésére, mint ezeknek a nézőpontoknak az egyesítése!