A tagállamok és a felsőoktatási szektor megvitatják az európai diplomához vezető következő lépéseket

2024. április 29-én az EU-szerte működő felsőoktatási intézmények közel 300 képviselője, valamint a tagállamok, a felsőoktatási szektor és az Európai Bizottság képviselői találkoztak Brüsszelben az „Tervvázlategy európai diplomához: az Erasmus+ kísérleti programok eredményei az európai diplomajelölésről és a felsőoktatási intézmények szövetségeinek lehetséges európai jogi státuszáról” című rendezvényre” című rendezvényre. Emellett több mint 1000 ember csatlakozott az eseményhez online! A cél az volt, hogy megvitassák a 10 Erasmus+ kísérleti projekt eredményeit, amelyekben az egyetemek szorosan együttműködtek a tagállamokkal az európai diplomajelölés és az intézményesített együttműködési formák – például a felsőoktatási intézmények szövetségeinek lehetséges európai jogállása – tesztelése érdekében. Emellett megvitatták azokat a következő lépéseket is, amelyekkel az európai diploma valósággá válhat, az Európai Bizottság az európai diplomára vonatkozó tervrajz.

A különböző módszertanokat és következtetéseket képviselő résztvevő szakértők egyhangúlag szorgalmazták az európai diplomára vonatkozó terv megvalósításával kapcsolatos további munkát, valamint az európai felsőoktatási intézmények közötti transznacionális együttműködés előmozdítását. Hangsúlyozták, hogy összehangolt módon kell végrehajtani a szükséges jogszabályi módosításokat, és olyan keretet kell biztosítani az európai szintű, fenntartható és intézményesített együttműködéshez, amely lehetővé teszi az európai diplomák kiadását is.

10 Erasmus+ kísérleti projekt

2022-ben az Európai Bizottság pályázati felhívást tett közzé az Erasmus+ program keretében egy európai diplomáról (címke) és a felsőoktatási intézmények szövetségeinek esetleges európai jogi státuszáról. Tíz Erasmus+ kísérleti projekt kezdte meg működését 2023 tavaszán.

A hat kísérleti projekt célja az volt, hogy tesztelje az európai diplomára (címkére) vonatkozó európai kritériumokat, kipróbálja a közös európai diplomacímke működését, valamint ajánlásokat fogalmazzon meg a közös diplomák kidolgozásának és bevezetésének elősegítésére Európában, ezen európai kritériumokkal összhangban. Négy, felsőoktatási intézmények szövetségeit érintő kísérleti projekt az ilyen szövetségek lehetséges európai jogi státuszát tesztelte. E jogi státusz célja, hogy a felsőoktatási intézmények bármilyen típusú szövetségének önkéntes alapon mozgásteret biztosítson a közös fellépéshez, ideértve a közös tantervek kidolgozását is. A projektek ajánlásokat fogalmaztak meg egy lehetséges jövőbeli európai jogi státuszra vonatkozóan, amelynek konkrét jellemzői a felsőoktatási szektor igényeihez igazodnak.

Az ED-AFFICHE egy 51 felsőoktatási intézményből álló, nagy hatáskörű konzorcium, amely hat európai egyetemi szövetségből áll (Una Europa, 4EU+, CHARM-EU, EC2U, EU-CONEXUS, Unite!). A felsőoktatási minisztériumokkal, minőségbiztosítási ügynökségekkel, hallgatókkal és munkáltatókkal folytatott konzultációk keretében a konzorcium az elmúlt évben közösen kidolgozta az európai diplomára vonatkozó jövőképét, és meghatározta a megvalósításához szükséges konkrét lépéseket, amely eszköz segítségével leküzdhetők a transznacionális közös diplomák kialakítását gátló jelenlegi jogi és adminisztratív akadályok Európában. Ennek eredményeként a konzorcium felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan eljárásokat, amelyek támogatják az ED-AFFICHE keretében megkezdett szoros együttműködés, valamint az összes európai diplomával kapcsolatos kísérleti projekt folytatását és kiterjesztését.

A projektek eredményei

Annak ellenére, hogy a bolognai folyamat keretében jelentős előrelépés történt az európai közös programok kidolgozásának elősegítése terén, a kísérleti projektek arra a következtetésre jutottak, hogy a transznacionális közös programok létrehozását és megvalósítását még mindig számos jelentős akadály nehezíti. Ezek az akadályok között szerepelnek a transznacionális környezetben bonyolult és hosszadalmas minőségbiztosítási eljárások, a képesítések automatikus kölcsönös elismerésének gátjai, valamint a transznacionális együttműködési tevékenységekben részt vevő oktatói munkának az elismerésében tapasztalható következetlenség.

Egy európai diplomarendszer hozzájárulhatna ezeknek a fennmaradó akadályoknak a leküzdéséhez, a minőségbiztosításról és a vonzó akadémiai karrierekről szóló két tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal együtt, amelyek a Bizottság által március 27-én előterjesztett európai diplomarendszer-csomag részét képezik. Ez lehetővé tenné a felsőoktatási intézmények számára, hogy több lehetőséget kínáljanak a hallgatóknak, csökkentsék a közös diplomaprogramok kidolgozásával és megvalósításával járó adminisztratív terheket, megkönnyítsék az együttműködésen alapuló oktatást, felhatalmazzák a személyzetet és további nemzetköziesítési lehetőségeket biztosítsanak számukra, valamint növeljék a közös diplomák átláthatóságát és automatikus elismerését.

Az európai diplomának az is célja, hogy több lehetőséget biztosítson a hallgatók és a fiatalok számára: több lehetőséget arra, hogy Európa különböző egyetemein tanuljanak, hogy a különböző egyetemek kampuszain innovatív, releváns és interdiszciplináris tanulási lehetőségekhez jussanak, hogy olyan, a jövőben is hasznosítható készségekkel rendelkezzenek, amelyekre Európának szüksége van, hogy az EU-szerte elismert diplomával munkát találjanak, valamint hogy európaiaknak érezzék magukat és az európai közösséghez tartozzanak.

Az együttműködési szövetségek esetleges európai jogi státusza pedig a jövőben nemcsak a közös oktatási tevékenységeket – például az európai diplomák és az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó mikro-képesítések kiadását – tehetné könnyebbé, hanem egyúttal kiküszöbölhetné vagy enyhíthetné azokat a működési és adminisztratív akadályokat is, amelyekkel a felsőoktatási intézmények szorosabb együttműködésük során szembesülnek.

„A jövőben az akadályok felszámolásához fokozottabb összehangolásra lesz szükség. Használjuk ki az összes kulcsfontosságú szereplő által teremtett lendületet annak biztosítására, hogy ezek az akadályok megoldódjanak – nem csupán az európai diplomák érdekében, hanem az Európai Felsőoktatási Térségben folyó mindenféle együttműködés érdekében is” – mondta Kurt Willems, a KU Leuven oktatási jogi professzora és az ED-AFFICHE koordinátora.

A következő lépések az európai diplomához vezető úton

Ez a tervezet csupán az első lépés az európai diplomához vezető úton. Ezzel megkezdődnek a hivatalos tárgyalások az Európai Unió Tanácsával az európai kritériumok elfogadásáról, valamint a tagállamokkal a szükséges reformok megvalósításáról.

2024 őszén a Bizottság azt tervezi, hogy benyújtja az Erasmus+ kísérleti projektek eredményeit összefoglaló zárójelentést.

A felsőoktatási szektorral folytatott szoros együttműködés az európai diplomarendszer bevezetésének következő lépései során is folytatódni fog. A kísérleti projektek résztvevői, valamint a felsőoktatási szektor szélesebb köre is lehetőséget kap arra, hogy továbbra is hozzájáruljon az európai diplomarendszer kialakítását érintő megbeszélésekhez az Európai Bizottság által 2025-re tervezett „European Degree Policy Lab” és „European Degree Forum” keretében.

A konferencia teljes felvétele itt érhető el: CIVIS – egy európai polgári egyetem – YouTube

Háttér – Az európai diplomához vezető út

Az európai diplomák megkönnyítik a különböző országok egyetemei közötti zökkenőmentes együttműködést, valamint több országra kiterjedő innovatív közös programok kidolgozását. Az európai diplomához vezető programok abban különböznek a hagyományos programoktól, hogy valóban transznacionális tanulási élményt nyújtanak, és túlmutatnak a puszta mobilitási tapasztalatokon.

Ezeket különböző országok egyetemei közösen fogják kidolgozni egy multikulturális hallgatói csoport számára, akiknek lehetőségük lesz különböző országok különböző egyetemein tanulni. Az európai diplomák egyszerre több egyetem legjobb oktatását kínálják majd, ötvözve oktatási rendszereink különböző erősségeit, tudását és szakértelmét.

A teljesítendő kritériumok biztosítják, hogy az európai képzési programok hallgatóközpontúak legyenek, és olyan elemeket tartalmazzanak, mint az interdiszciplinaritás, a kritikai digitális készségek fejlesztése, valamint a munkahelyi tapasztalatok – például szakmai gyakorlatok, önkéntesség, a vállalkozásokkal és a közszférával való együttműködés. A kritériumok továbbá tükrözik a hallgatói képviselők döntéshozatalba való bevonásának fontosságát, az inkluzió iránti elkötelezettséget, a hátrányos helyzetű tanulói csoportok támogatását, valamint a demokratikus értékek és a környezeti fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.