A TORCH által az öt egyetem bevonásával végzett elemzés rávilágít azokra a stratégiákra és bevált gyakorlatokra, amelyeket az egyetemek alkalmaznak a nem akadémiai szereplőkkel – különösen a vállalkozásokkal – való kutatási együttműködés érdekében, valamint arra, hogy miként működnek a kutatócsoportjaikból származó innovációk felismerése érdekében.
Hogyan működnek együtt az egyetemek a nem akadémiai szereplőkkel a kutatási projektek finanszírozása vagy megvalósítása érdekében? Hogyan tudnák fokozni az együttműködést a magánszereplőkkel annak érdekében, hogy a végfelhasználók igényeinek megfelelő alkalmazott kutatások révén válaszoljanak a globális társadalmi és környezeti kihívásokra? És melyek a legjobb megoldások az innováció felismerésére az egyetemeken belül?
A TORCH partneregyetemei interjúkat készítettek egyes kutatókkal, a szerződéskezelő és technológiaátadási irodák munkatársaival, partnervállalatokkal, ipari doktoranduszokkal és üzletfejlesztőkkel, hogy összegyűjtsék véleményüket a nem akadémiai szereplőkkel való együttműködés és az innováció felismerése terén bevált gyakorlatokról. Az egyetemek irányelveinek és stratégiai dokumentumainak elemzése, valamint az Alliance Universities képviselői által kitöltött kérdőív segítségével végzett adatgyűjtés alapján a TORCH nemrég két jelentést tett közzé: az egyik az egyetemi kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés stratégiáit és módjait vizsgálja, például a kutatási szerződéses együttműködés, a technológiaátadás, a fejlesztési finanszírozás, az ipari doktori programok, a közös laboratóriumok stb. révén.
A második jelentés bemutatja azokat a bevált gyakorlatokat, amelyeket az egyetemek alkalmaznak az innovációs potenciállal rendelkező kutatások korai felismerése érdekében, hogy a hasznosítási stratégiát a lehető legkorábban és a lehető legmegfelelőbb módon beépíthessék, továbbá feltárja a vállalkozások innovációfelismerés terén alkalmazott bevált gyakorlatait.
Üzletfejlesztés
A CHARM-EU Szövetség négy egyetemén az üzleti fejlesztők támogatják a kutatócsoportokat a kutatási együttműködés és a technológiatranszfer terén felmerülő potenciális lehetőségek felkutatásában. Az üzleti fejlesztők kapcsolatot tartanak fenn magánszereplőkkel és vállalkozásokkal, és azon dolgoznak, hogy a kutatási kínálatot láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegyék a nem akadémiai partnerek számára azáltal, hogy feltérképezik a kutatócsoportok azon erőforrásait, amelyeket a vállalkozások kiaknázhatnak.
Az egyetemek által a vállalkozásokkal való hatékony együttműködés elősegítésére használt eszközök
A CHARM-EU Szövetség egyes egyetemei által alkalmazott stratégiák egyike egy hatékony „ügyfélkapcsolat-kezelő” eszköz használata, amely lehetővé teszi a stratégiai partnerekkel folytatott együttműködés nyomon követését. A Szövetség egyetemei emellett gyakorlati útmutatókat és mintaszerződéseket is kidolgoztak, amelyek célja a vállalkozásokkal folytatott kutatási és technológiaátadási szerződések megtárgyalása.
Az olyan kompetencia- és szolgáltatási adatbázisok, mint például az Eötvös Loránd Egyetem (ELTE) adatbázisa, arra is alkalmasak, hogy különböző külső vállalatok könnyen azonosíthassák az egyetem kutatócsoportjait és erőforrásait, valamint partnerségeket építhessenek ki.
Projektek és rendezvények az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítására
A vállalatokkal való együttműködések ösztönzése érdekében az egyetemek olyan rendezvényeket szerveznek, amelyek keretében elismerik az innovatív kutatókat, mivel az elismerés fontos ösztönző a köz- és magánszféra közötti együttműködések előmozdításában; ilyenek például az „Innovációs Napok”, az „Innovációs Díjak” vagy az „Innovatív Kutatás(ó) Díj”.
A Szövetséghez tartozó egyetemek emellett olyan kezdeményezéseket és projekteket is megvalósítanak, illetve vesznek részt ilyenekben, mint például:
A program Nyílt Innovációs Fórum a Barcelonai Egyetemen a köz- és magánszféra közötti együttműködések ösztönzését tűzte ki célul. Az egész évben nyitva tartó fórum lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy innovációs kihívásaikat megosszák a kutatócsoportokkal, valamint partnerkereső rendezvényeket szervezzenek a vállalkozások és a kutatók között, hogy érdekes partnereket találjanak.
A program UB Innovation Tickets a katalán kormány SGR-támogatásával elősegíti a kutatási, fejlesztési és innovációs projektmegállapodások létrejöttét azáltal, hogy új együttműködési projekteket hoz létre vállalkozások, intézmények és kutatócsoportok között
„Companies on Campus” egy olyan projektpályázati felhívás, amelynek célja új partnerségek kialakítása a vállalatok és a Montpellier-i Egyetem öt kutatási központjának kutatólaboratóriumai között[1]. A cél az, hogy a vállalati munkatársak könnyebben tudjanak közvetlenül a kutató laboratóriumokban letelepedni. A „Vállalatok a campuson” program keretében új vállalati munkatársak érkeznek, valamint olyan start-up projektek vezetői, akik inkubációs szolgáltatásokban részesülnek. A vállalatok legalább hat hónapos ideig történő befogadása a kutatók és hallgatók közelében található létesítményekben egy olyan módszer, amely segít leküzdeni azokat a logisztikai akadályokat, amelyek gyakran gátolják az ilyen típusú projektek megvalósítását. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban a partnerekkel való szoros együttműködés elősegíti a mélyebb és hosszabb távú partnerségek kialakulását.
A Szokatlan Együttműködések Központja (CUCo) az Utrechti Egyetemen ösztönzi és elősegíti a fiatal tudósok közötti szokatlan együttműködéseket. A központ ösztönzi a szokatlan gondolkodásmódot és lehetőségeket teremt az együttműködésre. Ez a társadalmi kihívások és a kutatók kíváncsisága által vezérelve váratlan kapcsolatok kialakulásához vezet a tudományágak határain túl. A kutatók az éghajlatváltozásra és a környezetszennyezésre, az inklúzióra és a sokszínűségre, az egészségre, az élelmiszer-ellátásra és a fenntarthatóságra összpontosítanak. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek jelentős és tartós hatással vannak a társadalomra.
A CHARM-EU határozottan törekszik az üzleti életben és a társadalomban működő külső partnerekkel való együttműködésre.
Az innováció felismerése
A társadalomhoz való hozzájárulás az egyetemek harmadik küldetése. Az egyetemek és az ipar közötti együttműködések segítenek áthidalni a szakadékot az egyetem és a társadalom egészének között. A tudományos kutatás hasznosítása – a piacra jutás és a vállalkozói tevékenység révén teremtett hozzáadott érték révén – lehetővé teszi, hogy a tudományos innovációk jobban igazodjanak a végfelhasználók igényeihez, és választ adjanak a globális, fenntarthatósági és társadalmi kihívásokra.
De mielőtt az innovációk kiforrottá válnának és hasznosításra kerülnének, hogyan ismerik fel az egyetemek az innovatív projekteket a kutatócsoportjaik által végzett összes kutatás közül?
A TORCH-elemzésből kitűnik, hogy minden egyetemen az adminisztratív szervek – például a kutatási támogatási iroda és a szerződéskezelő irodák – részt vesznek az egyetemi kutatócsoportok és laboratóriumok belüli innovációs felderítésben. A folyamatban lévő kutatások nyomon követése érdekében az adminisztratív munkatársak olyan alapvető eljárásokat alkalmaznak, mint az e-mailes kommunikáció, a telefonos kapcsolatfelvétel, valamint a hivatalos és nem hivatalos megbeszélések.
Találmányaik és szoftvereik bejelentése érdekében az Alliance Universities kutatói kitöltik a találmánybejelentési űrlapokat (IDF) és a szoftverbejelentési űrlapokat (SDF), amelyeket az illetékes hivatalokhoz kell benyújtaniuk. Ezért elvárás, hogy a kutatók viszonylag önállóan végezzék el találmányaik önértékelését. Az adminisztratív munkatársak felhívhatják a kutatók figyelmét arra, hogy mennyire fontos bejelenteni innovatív kutatási eredményeiket, hogy azok alapján finanszírozáshoz jussanak, illetve azokat hasznosíthassák, például szabadalmi bejelentések útján. Támogathatják a kutatókat az IDF-ek és SDF-ek megfelelő kitöltésében.
A bevált gyakorlatok egyik példájaként – a szoftverek bejelentésének megkönnyítése érdekében – a Montpellier-i Egyetem létrehozott egy online platformot (PLUM – Montpellier-i Egyetem szoftverplatformjai), amelyen a kutatók egyszerűen bejelenthetik az általuk kifejlesztett új szoftvereket.
A kutatási nyomonkövetési és innovációfelismerési eljárásokon és gyakorlatokon túlmenően számos egyéb kezdeményezés, feladat és gyakorlat is többé-kevésbé közvetlenül támogathatja az innovációfelismerést a kutatási egységeken és kutatócsoportokon belül:
A kétnapos képzés „Booster Innovation Montpellier” a Montpellier-i Egyetem által 2020 óta megvalósított bevált gyakorlat. A program olyan hallgatókat, kutatókat, kutató-oktatókat és munkatársakat céloz meg, akik innovatív vagy nagy potenciállal rendelkező ötlettel vagy projekttel rendelkeznek különböző területeken, például az egészségügy, az élelmiszeripar, az agronómia vagy a mezőgazdaság területén. A képzés bemutatja a tudományos kutatási projektek hasznosításának különböző lehetőségeit (együttműködés, technológiaátadás, vállalkozásalapítás), valamint az eszközöket és a lehetséges finanszírozási forrásokat, amelyek támogatják a projektek előrehaladását. Az „Innovation Booster Montpellier” végén minden projekt támogatást kap a választott hasznosítási útvonalnak megfelelően.
Végül, az Alliance Universities együttműködik nem akadémiai szereplőkkel a fejlett tudás közös létrehozásának folyamatában való részvétel érdekében, és ezáltal az innovációk felismerése és a kutatási együttműködés céljából. Az egyetemek konkrét stratégiákat dolgoztak ki, amelyek beépülnek az akadémiai körön kívüli innovációs ökoszisztémákba, valamint az iparba és a közszférába, a közfinanszírozású kutatás, az innováció és a vállalkozói szellem támogatása érdekében.
A TORCH nem akadémiai partnereivel végzett összehasonlító elemzésből kiderül, hogy számos magánszektorbeli szereplő rendelkezik olyan K+F részleggel, ahol tudósok és technikusok kizárólag a kutatással és az innovációval foglalkoznak, valamint kiterjedt belső jelentési és adminisztratív eljárásokkal rendelkeznek a kutatások és a szoftverek nyomon követésére. Úgy vélik, hogy az állami szabályozás[2] fontos a komplexitás kezeléséhez. Ezen felül a nem akadémiai szereplők szilárdan hisznek a különböző érdekelt felek közötti együttműködésben, a kommunikációban, az ötletek és a tudás megosztásában, valamint a partnerek közötti bizalomépítésben, hogy tudják: számíthatnak egymásra. Így a nem akadémiai partnerek hangsúlyozzák a hálózatépítés fontosságát az innovációs felderítésben, valamint azt, hogy ismerjék és elérjék az innováció számos és sokféle kulcsszereplőjét. Ezen felül a nem akadémiai szereplők forgalmuk jelentős részét fordítják K+F-re, munkatársaik ismereteinek bővítésére és külső partnerekkel való együttműködésre. Emellett szabad munkaidőt is biztosítanak tudósainak a felfedezésre, új dolgok kipróbálására és kísérletezésre, ami ösztönözheti az innovációt, továbbá arra bátorítják tudósukat, hogy találkozzanak szakmabeliekkel és vegyenek részt konferenciákon a tudásmegosztás elősegítése érdekében.
Ha többet szeretne megtudni a CHARM-EU Szövetség bevált gyakorlatairól, valamint az egyetemek és a nem akadémiai szereplők közötti együttműködés javítására vonatkozó ajánlásokról, itt tekintheti meg az 5. munkacsomag jelentéseit: https://www.charm-eu.eu/torch/workpackages.
[1] Az UM öt kutatási területe a következő: mezőgazdaság, környezet, biodiverzitás; biológia-egészségügy; kémia; matematika, informatika, fizika, rendszerek; társadalomtudományok
[2] A State-gate módszert Robert G. Cooper fejlesztette ki, és az 1980-as években alakult ki elméletileg. Ezt a módszert számos vállalatnál széles körben alkalmazzák, mivel megkönnyíti a termék menedzsmentjét és bevezetési folyamatát. A módszer minden új projektet különálló, egymást követő szakaszokra osztja, amelyeket úgynevezett „kapuk” választanak el egymástól, azaz az értékelő megbeszéléseken hozott döntések, amelyek a projekt állapotát érintik a költségek, a kockázatok, a minőség és a csapatmenedzsment szempontjából. Minden „gate” a következő szakaszba való átmenetet jelzi. A szakaszos megközelítés a hibák kiküszöbölésére, a termék vagy projekt fejlesztésének szervezésére és a döntések ellenőrzésére összpontosít.