Ez a tapasztalat az öt európai egyetem szövetsége által kínált „A fenntartható fejlődés globális kihívásai” című nemzetközi mesterképzés része volt. A program a gyakorlati tanulásra helyezi a hangsúlyt, és a MoXMo (Montpellier Cross-Thematic Mobility) ennek kulcsfontosságú eleme. Ez az Erasmus+ program rövid távú külföldi tanulmányi lehetőséget biztosít a hallgatók számára, amelynek középpontjában konkrét kihívások megoldása áll.

Kétségtelen, hogy a környezetváltozás garantált volt a mintegy hatvan fiatal európai számára, akik spanyol, holland, német, magyar és francia egyetemekről érkeztek, hogy részt vegyenek a MoxMo második kiadásán, amelyet április 15. és 26. között rendeztek meg a dél-franciaországi Hérault megyében. Képzésük egyik kulcsfontosságú állomásaként – amelynek pedagógiája a kihívások megoldásán keresztül történő tanulásra összpontosít – ez a gyorsított hallgatói mobilitási program lehetőséget nyújtott számukra, hogy nemzetközi és interdiszciplináris csapatokban dolgozzanak olyan környezetvédelmi témákon, amelyek összhangban állnak térségünk kihívásaival.

A multikulturális csapatok a helyi igényekre reagálnak 

A program oktatói és a Syndicat Mixte du Bassin de Thau (SMBT) – egy helyi vízgazdálkodási hatóság – öt környezeti kihívást dolgoztak ki a hallgatók számára. „Hasznunkra válik a hallgatók sokszínű háttere és szemléletmódja; friss gondolkodásmódjuk gyakran olyan megoldásokhoz vezet, amelyekre mi magunk talán nem is gondoltunk volna” – magyarázza Alexandre Pennaneac’h, aki a Blue Thau Labot, az SMBT területi együttműködésen alapuló innovációs platformját irányítja.

A mesterképzéses hallgatók számára az volt a feladat, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan lehetne felhívni a figyelmet a Thau-lagúnával kapcsolatos konkrét kérdésekre, és hogyan lehetne bevonni a polgárokat, a civil társadalmat és a szakmai köröket ezekbe a kérdésekbe. A kihívások között szerepelt a kagylótenyésztésben alkalmazott agrár-fotovoltaika, a mesterséges intelligencia felhasználása a Thau-lagúna vízének elemzésére, a környezetbarát túraútvonalak, a mezőgazdaság és állattenyésztés számára nyújtott, környezetbarát intézkedések támogatása, valamint az élelmiszer-biztonság stb.

Az utolsó feladat a Montpellier-i Egyetem akvaponikai képzési központjának lehetőségeinek feltárását jelentette. Az akvaponika ötvözi az akvakultúrát (halnevelést) a hidroponikával (talaj nélküli növénytermesztéssel), így zárt körű rendszert hozva létre, amely minimalizálja a hulladékot és a szennyezést. „A hallgatók sokkal átfogóbb látásmóddal rendelkeznek, mint mi, akik gyakran túlságosan technikai szemszögből közelítjük meg a dolgokat” – jegyzi meg Claude Amiel, az SMEL montpellier-i egyetemi projektmenedzsere.

A podcasttól az interaktív térképészetig 

A hallgatók az első hetüket Balaruc-les-Bains-ban, a Thau-lagúna partján töltötték. Ott találkoztak a régió stratégiai ágazataiban – halászat, szőlőtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdaság, osztrigatenyésztés, turizmus – dolgozó szakemberekkel… A mesterképzésben részt vevő oktatók felügyelete alatt a projekteket valós körülmények között dolgozták ki olyan csapatokban, amelyek tagjai – akik néha először találkoztak egymással – nem mindig beszéltek franciául, ami további nagy kihívást jelentett.A CPIE (Centre permanent d’initiatives pour l’environnement) Thau-medencei egyesület és az SMBT tagjai szintén hozzájárultak szakértelmükkel egy olyan holisztikus gondolkodásmód kialakításához, amely figyelembe veszi a környezetvédelem központi szerepét és a terület különböző szereplői közötti kommunikáció fontosságát.

A második héten a fiatal európaiak találkoztak az Icireward – az UNESCO vízügyi központja – kutatóival, és különböző kutatási helyszíneket látogattak meg, miközben tovább dolgoztak a feladatokon. „Ez egy terepi iskola: a diákok olyan korlátokkal szembesülnek, amelyekkel az osztályteremben nem találkoznak, de pontosan ezekkel kell majd szembenézniük a jövőbeli szakmai életükben” – magyarázza Valérie Borrell, a UM víztudományi oktatója és kutatója. „Olyan problémákkal szembesülnek, amelyekre a tudósoknak sem feltétlenül van megoldásuk. A tanárok és a diákok közösen dolgoznak ki egy módszertant a megoldás elemeinek megtalálásához. Ez egy konkrétabb és hitelesebb tanulási módszer.”

A program csúcspontjaként április 26-án a diákok bemutatták projektjeiket egy oktatási és szakmai zsűri előtt. A javasolt megoldások között szerepeltek podcastok, interaktív térképek, egy lakosok közötti kommunikációs platform (például a WhatsApphoz hasonlóan), valamint művészeti installációk oktatási célú beépítése. A zsűrit lenyűgözte a rövid idő alatt elkészült kiváló minőségű munka, különösen figyelembe véve, hogy a hallgatóknak korábban csak korlátozott ismereteik voltak a területről. Az elért eredményekből fakadó elégedettség és az együttműködés iránti mélyebb megbecsülés érzésével távozó hallgatók, köztük Ema (Magyarország) és Nelli (Finnország), kiemelték a program egyedülálló értékét: „A szakemberek teljes mértékben bevontak minket a munkába, bízva az ötleteinkben és módszereinkben. A multikulturális csapat dinamikája elképesztő volt, és valóban gazdagította a munkánkat.”

További információk és képek ebben a cikkben.