Ez a kurzus interdiszciplináris megközelítésből tárja fel az összehasonlító tanulmányok és az összehasonlító irodalomtudomány területét, különös hangsúlyt fektetve a hidegháborús ideológiák, a politika és az intézmények globális irodalmi és kulturális fejleményekre gyakorolt mélyreható hatására. Alapvető szövegek és kulcsfontosságú esettanulmányok alapos elemzése révén a kurzus a 20. századi kulturális termelés, a politikai ideológiák és az intellektuális keretrendszerek közötti dinamikus kölcsönhatást vizsgálja.
A kurzus témái és céljai
1. Az összehasonlító tanulmányok alapjai
Fedezzük fel az összehasonlító megközelítések történeti és módszertani gyökereit a
humán tudományokban. Elemezzük a nyelvészet, a történettudomány és az antropológia legfontosabb hozzájárulásait, különös
hangsúlyt fektetve Kelet- és Közép-Európára, mint az intellektuális és kulturális összefonódások központjára.
Ez a téma megalapozza annak megértését, hogy az összehasonlítás hogyan működik
tudományos és politikai eszközként.
2. Összehasonlító és világirodalom
Nyomon követjük a világirodalom mint fogalom és tudományág kialakulását, a korai megfogalmazásoktól
– Herder és Goethe műveiben – egészen a modern korszakban történt intézményesüléséig. A foglalkozások során azt vizsgáljuk
, hogy a globális irodalmi cseréket hogyan formálták a politikai ideológiák, és azok hogyan reagáltak rájuk, megteremtve ezzel
a hidegháborús átalakulások feltételeit.
3. A hidegháború kultúrái és az világirodalom
A hidegháború vizsgálata a globális irodalmi termelés és a kulturális
diplomácia szempontjából meghatározó időszakként. A témák között szerepel: A világirodalom szovjet megközelítései: annak vizsgálata, hogy a Szovjet
Szövetség hogyan használta fel az irodalmat a szocialista internacionalizmus és az ideológiai
terjesztés eszközeként. A hidegháborús kulturális diplomácia: Az irodalom és az értelmiségi
hálózatok stratégiai felhasználásának értékelése mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió részéről ideológiai küzdelmeik során. Kulturális politika
és értelmiségi kritikák: A hidegháborús ideológiák kritikájának, valamint azoknak az
antropológiára, történelemre és összehasonlító tanulmányokra gyakorolt hatásának elemzése.
4. Szolidaritások kialakítása a hidegháború idején
Fedezze fel az UNESCO és az ICLAhoz hasonló intézmények szerepét az irodalmi és szellemi
szolidaritások előmozdításában a politikai megosztottságok ellenére. A témák között szerepelnek a cenzúra gyakorlatai, a határokon átnyúló együttműködések, valamint a hidegháborús keretek tartós hatása a kortárs irodalomtudományra
.
Jelenléti szabályzat
A rendszeres részvétel elengedhetetlen a kurzus sikeres teljesítéséhez és a végső osztályzat megszerzéséhez. A hallgatóktól elvárjuk, hogy minden órára megjelenjenek, akár személyesen, akár szinkron módon online. A félév során legfeljebb három hiányzás megengedett. Hiányzásként kerül rögzítésre, ha a hallgató több mint 15 perccel késve jelentkezik be, vagy több mint 15 perccel korábban jelentkezik ki. Háromnál több óra kihagyása negatívan befolyásolja a végső osztályzatot. Ezzel szemben a rendszeres jelenlét (azaz a hiányzások hiánya vagy minimális száma) pozitívumként kerül figyelembevételre a végső osztályzat megállapításakor. A hallgatókat erősen ösztönözzük arra, hogy előre tájékoztassák az oktatót minden előre látható hiányzásról.
Tananyagok
Az oktató az összes kötelező olvasmányt online, a Moodle tanulásirányító rendszeren keresztül teszi elérhetővé. A hallgatók felelőssége, hogy rendszeresen megtekintsék ezeket az anyagokat, és az órák előtt elolvassák a kijelölt szövegeket.
Bár a BA-hallgatók is szívesen részt vehetnek a szemináriumon, az előrehaladott szintű kurzusnak számít, és történelmi, illetve kontextuális szempontból összetett anyaggal foglalkozik.
Tudás:
A kurzus végére a hallgató képes lesz a komparatív és kulturális tanulmányok történeti és módszertani alapjainak árnyalt megértését bemutatni. A hallgató képes lesz elmagyarázni a globális irodalom és a hidegháborús ideológiák közötti összefüggéseket, különös tekintettel a kulturális, politikai és intézményi dinamikákra. A hallgató képes lesz azonosítani és kontextusba helyezni a komparatív irodalomtudomány és a világirodalom-kutatás legfontosabb szövegeit és vitáit. A hallgató képes lesz kritikai szemmel megközelíteni az összehasonlító irodalomtudomány alapvető szövegeit, és azokat tágabb politikai és kulturális kontextusba helyezni. Végül a hallgató képes lesz reflektálni a hidegháborús kulturális politika örökségére, és megfogalmazni annak következményeit a kortárs globális irodalmi csere szempontjából.
Készségek:
A kurzus végén a hallgató képes lesz kritikai és kontextuális megközelítések alkalmazásával elemezni és értelmezni történeti és elemző esszéket. A hallgató képes lesz irodalmi műveket összehasonlítani és szembeállítani meghatározott hagyományok vagy kontextusok keretében, kiemelve mind az egyedi jellemzőket, mind a közös témákat. A hallgató emellett képes lesz kritikai gondolkodást és elemző érvelést alkalmazni a tananyaggal kapcsolatos írásbeli és szóbeli megbeszélések során.
Hozzáállás:
A kurzus végén a hallgató képes lesz nyitottságot tanúsítani a különböző kulturális és szellemi kontextusokban való együttműködés iránt. A hallgató képes lesz árnyaltan értékelni azokat a történelmi kontextusokat és kulcsfontosságú irodalmi fogalmakat, amelyek elősegítik az intellektuális kíváncsiságot.
Önállóság és felelősség:
A kurzus végére a hallgató képes lesz összefoglalni több forrásból származó összetett gondolatokat, és önálló értelmezéseket megfogalmazni. A hallgató képes lesz felelősséget vállalni a kurzus anyagán alapuló, jól alátámasztott és eredeti érvek kidolgozásáért és bemutatásáért.
Barnhisel, Greg. Cold War Modernists. New York: Columbia University Press, 2015.
Boas, Franz. „The Limitations of the Comparative Method of Anthropology.” Science 4., 103. sz. (1896): 901–908.
Brouillette, Sarah. Literature and the Creative Economy. Stanford, CA: Stanford University Press, 2014.
Chomsky, Noam (szerk.). The Cold War and the University: Toward an Intellectual History of the Postwar Years. New York: The New Press, 1997.
Clark, Katerina. Moscow, the Fourth Rome: Stalinism, Cosmopolitanism, and the Evolution of Soviet Culture, 1931–1941. Cambridge, MA: Harvard University Press, 2011.
Damrosch, David, Natalie Melas és Mbongiseni Buthelezi (szerk.). A princetoni forráskönyv az összehasonlító irodalomtudományban: Az európai felvilágosodástól a globális jelenig. Princeton: Princeton University Press, 2009.
D’Haen, Theo, César Domínguez és Mads Rosendahl Thomsen (szerk.). World Literature: A Reader. London: Routledge, 2013.
Greenberg, Udi. The Weimar Century: German Émigrés and the Ideological Foundations of the Cold War. Princeton: Princeton University Press, 2015.
Mandler, Peter. „A hidegháborús antropológia dekonstruálása.” In: Bizonytalan birodalom: Az amerikai történelem és a hidegháború eszméje, szerkesztette: Joel Isaac és Duncan Bell, 245–266. New York: Oxford University Press, 2012.
Moyn, Samuel. A liberalizmus önmaga ellen: A hidegháborús értelmiségiek és korunk kialakulása. New Haven: Yale University Press, 2023.
Rubin, Andrew N. A hatalom archívumai: Birodalom, kultúra és a hidegháború. Princeton: Princeton University Press, 2012.
Tihanov, Galin. Az irodalomelmélet születése és halála: A relevancia rendszerei Oroszországban és azon túl. Stanford, CA: Stanford University Press, 2019.
A kurzus a kulcsfontosságú szövegek mélyreható megvitatására épül, az oktató által meghatározott tematikus keret és a szövegek alapos elemzése alapján. A hallgatók aktív részvétele elengedhetetlen lesz, mivel minden foglalkozást úgy tervezünk, hogy elősegítse a nyílt, kritikai párbeszédet, amelyben a hallgatók saját tudományági és kulturális perspektíváikkal járulnak hozzá a beszélgetéshez. Ez az interkulturális eszmecsere célja, hogy gazdagítsa az olvasmányok közös értelmezését, és ösztönözze az összehasonlító gondolkodást. A párbeszédes formátumot az oktató rövid, célzott előadásai egészítik ki, amelyek során vizuális segédanyagokat is felhasznál a irodalmi és történelmi tartalom kontextusba helyezése érdekében. Ezek az előadások egyrészt a tágabb keretek bemutatását szolgálják, másrészt a további vitát ösztönzik. Összességében a tanítási módszer a kollaboratív tanulást, az interkulturális tudatosságot, valamint a szöveges és vizuális anyagokkal való kritikus foglalkozást helyezi előtérbe.
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás