Az Európai Unióról szóló történelemkönyvek tele vannak válságokkal – az 1960-as évek közepén bekövetkezett „üres székek válsága”, az 1970-es évek gazdasági válsága és annak európai következményei, az 1980-as évek brit költségvetési válsága, és a sort még folytathatnánk. Az elmúlt években azonban az EU párhuzamos válságokkal szembesül: az ukrajnai konfliktus, amely tönkretette a keleti partnerség eszméjét, és jelenleg úgy tűnik, hogy kiterjedt egy NATO–Oroszország közötti konfliktusra is; az intézményi felépítés válsága; a legitimitással és a közbizalommal kapcsolatos problémák; a vezetéssel kapcsolatos nehézségek; valamint az euróval, a brexittel, a migrációval és a legutóbbi COVID-19-válsággal kapcsolatos nyilvánvaló válságok.
A kurzus a legfrissebb társadalomtudományi szakirodalom és politikai elemzések alapján áttekintést nyújt a jelenlegi válságterületekről, és célja, hogy betekintést nyújtson mind a válságok okaiba, mind a lehetséges kiutakba.
A hallgatóktól elvárjuk, hogy rendelkezzenek előzetes ismeretekkel az Európai Unió történetéről és intézményi felépítéséről. A kurzus menetrendje két alkalmat is tartalmaz, amikor a témát a hallgatók érdeklődése alapján határozzák meg.
1. Eurószkepticizmus + legitimitási válság
2. Értékek az EU-ban – válságban van-e a demokrácia a tagállamokban?
3. Vezetési válság az EU-ban – Németország szerepe
4. Válságban az európai gazdasági modell – a Draghi-terv
5. Szétesés? A Brexit és a szétesés-elméletek
6. Migrációs válság
7. A tagállamokban kialakult vélemények Európáról/az Európai Unióról
8. Háború Ukrajnában – biztonsági válság?
9. Az EU a világban – stratégiai autonómia?
10–11. A hallgatók által azonosított, az EU válságterületeihez kapcsolódó témák
A kurzus végére a hallgató képes lesz arra, hogy
– megértse az európai politikákat
– meghatározza az EU előtt álló legfontosabb kihívásokat
– kontextusban értelmezze az egyes tagállamok EU-hoz való hozzáállását
– nemzetközi környezetben dolgozzon és vitassa meg a kérdéseket
– nemzetközi környezetben érveket terjesszen elő
– interkulturális vitákban vegyen részt.
Az Európai Unióval kapcsolatos előzetes ismeretek (történelem, intézményi felépítés, politikák stb.) előnyt jelentenek, de nem feltétel.
Bijsmans, P. (2020). Az eurószkepticizmus, egy sokrétű jelenség. In: Oxford Research Encyclopedia of Politics, Oxford University Press.
Hanspeter Kriesi (2020): Van-e demokráciaválság Európában? Polit Vierteljahressch (2020) 61:237–260
Michael Blauberger és Vera van Hüllen (2021) Az uniós források feltételhez kötése: eszköz az uniós alapértékek érvényesítésére?, Journal of European Integration, 43:1, 1–16
Magnus G. Schoeller, Vezetői törekvések kontra valóság: Németország önképének alakulása Európában, International Affairs, 99. évf., 4. szám, 2023. július, 1615–1634. o.
PATBERG, Marcus: (2021): Az EU felbomlásának demokratikus ambivalenciája: a költségek és hasznok feltérképezése. Swiss Political Science Review 27(3): 601–618.
Niemann, A., & Zaun, N. (2023). Bevezetés: Az EU külső migrációs politikája és az EU migrációs irányítása: bevezetés. Journal of Ethnic and Migration Studies, 49(12), 2965–2985.
Richard Youngs (2021). Az Európai Unió és a globális politika. Bloomsbury Press.
A kurzus rövid hallgatói előadásokra épül. Minden hallgatónak minden szemináriumra el kell olvasnia egy cikket a szeminárium témájáról, és részt kell vennie a vitában. Mivel a hallgatók az EU tagállamaiból érkeznek, bevonhatják a vitába saját országuk kihívásait is, így a kurzus valóban európai jellegűvé válik.
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás