A környezettörténeti kutatások az 1960-as években indultak azzal a céllal, hogy az emberi történelmet mind a történelmi, mind az ökológiai folyamatok szemszögéből értelmezzék. Elsődleges céljuk a múltbeli emberi társadalmak fizikai és biológiai környezete közötti kapcsolatok vizsgálata. Először áttekintjük, hogy a környezettörténet hogyan értelmezi a folyamatokat az eddig kialakult tudományágakban és azok alágazataiban. A kurzus második tematikus egysége a környezettörténeti kutatásokban használt legfontosabb adattípusok vizsgálata. Az órák során megvitatjuk a tudományos, régészeti és történelmi forrásokat, valamint azok felhasználását a történelmi környezetek, éghajlati viszonyok és az ember-természet kölcsönhatások rekonstruálásában. A kurzus harmadik fő témaköre az esettanulmányok megvitatásának szentelt. Bizonyos időpontokban és helyeken a társadalmak rugalmasságot és ellenálló képességet tanúsítanak az éghajlati ingadozásokkal vagy a közvetlen környezetet érintő, ember által kiváltott változásokkal szemben. Máskor és máshol viszont a környezeti változásokhoz kapcsolódó kis ingadozások vagy rövid távú megoldások katasztrófát jelenthetnek a lakosság megélhetési alapjainak szempontjából, esetleg hosszú távú következményekkel járva. Minden foglalkozáson bemutatjuk a sebezhetőségi és alkalmazkodási stratégiákat a jelenlegi állapot, a változás és a válság tekintetében, nagyjából az elmúlt két évezred példáin keresztül.
Betegségek, katasztrófák és kutyák: Bevezetés a globális környezettörténet témáiba
Időpont: hétfő, 14.00–15.30 (február 8-tól)
Helyszín: Múzeum krt. 6–8. III/319. 1088 Budapest vagy online
Oktató: Vadas András, egyetemi docens (iroda: I/136)
E-mail: vadas.andras@btk.elte.hu
A kurzus leírása
A környezettörténeti kutatások az 1960-as években indultak azzal a céllal, hogy az emberi történelmet mind a történelmi, mind az ökológiai folyamatok szemszögéből értelmezzék. A fő cél a múltbeli emberi társadalmak fizikai és biológiai környezete közötti kapcsolatok vizsgálata. Első lépésként áttekintjük, hogyan értelmezi a környezettörténet a kialakult tudományágakban és azok alágazataiban zajló folyamatokat. A kurzus második tematikus egysége a környezettörténeti kutatásban használt legfontosabb adattípusok vizsgálata. Az órák során tudományos, régészeti és történelmi forrásokat tárgyalunk, valamint azok felhasználását a történelmi környezetek, éghajlati viszonyok és az ember-természet kölcsönhatások rekonstruálásában. A kurzus harmadik fő témaköre az esettanulmányok megvitatásának szentelt. Bizonyos időpontokban és helyeken a társadalmak rugalmasságot és ellenálló képességet tanúsítanak az éghajlati ingadozásokkal vagy a közvetlen környezetet érintő, ember által okozott változásokkal szemben. Más időpontokban és helyeken viszont a környezeti változásokhoz kapcsolódó kis ingadozások vagy rövid távú megoldások katasztrófát jelenthetnek a lakosság megélhetési alapjainak szempontjából, esetleg hosszú távú következményekkel járva. Minden foglalkozáson a státusz, a változás és a válság kapcsán felmerülő sebezhetőségi és alkalmazkodási stratégiákat mutatjuk be, nagyjából az elmúlt két évezred példáin keresztül.
A kurzus céljai
A kurzus bemutatja a globális környezettörténet legfontosabb fogalmait és problémáit. A kurzus végére a hallgatóknak alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük a környezettörténet alapvető témáiról, és ezeket kritikai és összehasonlító szemszögből kapcsolniuk kell a jelenlegi globális környezeti változásokhoz.
A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson abba, hogyan cl
A kurzus végén a hallgató képes lesz a következőkre:
– Elemezni, hogy az emberi társadalmak és a természeti környezet hogyan alakították egymást kölcsönösen a különböző történelmi korszakokban.
– Értékelni az elsődleges és másodlagos forrásokat a környezettörténeti módszertanok és keretrendszerek alkalmazásával.
– Értékelni az erőforrás-kitermelés, a természetvédelmi erőfeszítések és a környezetvédelmi mozgalmak történelmi mozgatórugóit.
– Kritikus szemmel vizsgálni azokat a történelmi narratívákat, amelyek kihagyják az ökológiai tényezőket, a földhasználat átalakulását és a nem emberi szereplőket.
– Összefoglalni a globális, nemzeti és helyi perspektívákat arról, hogy a környezeti változások hogyan érintik egyenlőtlenül a különböző emberi populációkat.
– Megalapozott történelmi érveléseket felépíteni, amelyek a társadalmi-politikai kontextus mellett környezeti adatokat is figyelembe vesznek.
Nincs szükség előzetes tanfolyamok elvégzésére vagy egyetemi végzettségre
A teljes leírásban szerepel
Szemináriumok, gyalogos és virtuális gyalogos programok
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás