Ez a kurzus az elmúlt évek különböző válságos tendenciáinak (az észak-atlanti politikai térségben a liberális demokrácia elhúzódó válsága, a populizmus jelentette kihívások, a globális ökológiai és éghajlati válság, a COVID-19-járvány, valamint a háborús válságok) nyugati jogrendszerekre gyakorolt hatását tárgyalja. A kurzus alapjául szolgáló kutatás fő hipotézise az, hogy a válságokból és a rendkívüli kormányzati eszközök alkalmazásából fakadó autoriter tendenciák jelentősen átalakították a jogállamiság fogalmát és az abból fakadó liberális demokráciák normativitását: a jogállamiság helyébe a jog politikai eszközként való felhasználása, a törvények általi kormányzás, sőt a jog különböző társadalmi csoportok elleni „fegyverként való felhasználása” lépett. A kurzus ideológiai-történelmi perspektívából rekonstruálja, hogyan alakult ki ez a „törvény elleni lázadás”, és hogyan nyert kormányzati és politikai jelentőséget a többszörös válságok korszakának beköszöntével. A kurzus célja továbbá annak felvázolása is, hogy a jövőben hogyan alakítható ki egy új jogállamiság és egy új normativitási megközelítés.
Ez a kurzus az elmúlt évek különböző válságtrendjeinek (az észak-atlanti politikai térségben a liberális demokrácia elhúzódó válsága, a populizmus jelentette kihívások, a globális ökológiai és éghajlati válság, a COVID-19-járvány, valamint a háborús válságok) nyugati jogrendszerekre gyakorolt hatásáról szól. Vészhelyzetek, válságok, ökológiai, közegészségügyi és társadalmi válságok (többszörös válság) idején a végrehajtó hatalom megerősödése ezért mind történelmi, mind politikai szempontból természetes jelenség, akárcsak a jogi és politikai rendszerek, valamint a közösségek (alkotmányos) törekvése a rendkívüli kormányzati intézkedések alkalmazásának korlátozására. Ebből következik, hogy a modern alkotmányos rendszerekben a normális állapot, az alkotmányos normálállapot ideiglenes felfüggesztése elvileg nem tekinthető antidemokratikusnak, mivel ennek a drasztikus lépésnek éppen a status quo védelme a célja. Bármely objektív vészhelyzetben (különösen egy olyan világjárvány esetében, amely sok szempontból bizonytalan és kétségeket ébreszt) nagyon nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy a rendkívüli eszközökkel történő kormányzás demokratikus-e. Annál is inkább, mivel a társadalmak között és a társadalmakon belül is lehetnek jogos nézeteltérések a polgári szabadságjogok és a közegészségügy közötti egyensúlyról. Úgy gondolom, hogy a COVID-19 (és a vészhelyzeti modellek beágyazódása a 20. századi és az azt követő ideológiai és történelmi vitákba) megmutatta, hogy alapvetően át kell gondolnunk a kivételes kormányzás paradigmáját, és hogy semmiképpen sem támaszkodhatunk abszolútumokra. Más szavakkal: a végrehajtó hatalom koncentrációja elvileg nem antidemokratikus, de aktív (és természetesen a normális állapothoz képest rendkívüli) ellenőrzés nélkül könnyen azzá válhat.
A kurzus végén a hallgató képes lesz saját kutatási projektet megvalósítani a kurzus témakörében.
ANTAL, Attila: Magyarország a kivételes állapotban – Autoriter neoliberalizmus az Osztrák–Magyar Monarchiától a COVID-19-válságig. Lanham, 2022.
ANTAL, Attila: A magyar populizmus felemelkedése. Állami autokrácia és az Orbán-rezsim. Bingley, 2019., DOI: https://doi.org/10.1108/9781838677510
ANTAL, Attila: Rendkívüli hatalom Magyarországon és a COVID-19. Canadian Journal of European and Russian Studies, 16 (3):59–77. https://doi.org/10.22215/cjers.v16i3.3727. https://ojs.library.carleton.ca/index.php/CJERS/article/view/3727
ACKERMAN, Bruce: Az amerikai köztársaság hanyatlása és bukása. London, 2013., DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctvjnrw2p
AGAMBEN, Giorgio: Homo Sacer: Szuverén hatalom és puszta élet. Ford.: D. Heller-Roazen. Kalifornia, 1998.
AGAMBEN, Giorgio: Auschwitz maradványai: A tanú és az archívum. Fordította: D. Heller-Roazen. New York, 1999.
AGAMBEN, Giorgio: Kivételes állapot. Chicago, 2005., DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctv1134d6w.16
AGAMBEN, Giorgio: A járvány feltalálása. Quodlibet, 2020.02.26., https://www.quodlibet.it/giorgio-agamben-l-invenzione-di-un-epidemia
BENJAMIN, Walter: Az erőszak kritikája. In BULLOCK, Marcus – JENNINGS, Michael W. (szerk.): Válogatott írások. 1. kötet. 1913–1926. Cambridge, 1921., 1996.
BJØRNSKOV, Christian – VOIGT, Stefan: A vészhelyzeti alkotmányok felépítése. International Journal of Constitutional Law, 16. (2018) 1., 101–127., DOI: https://doi.org/10.1093/icon/moy012
COPPEDGE, Michael: A rezsimek eróziója: Mi, hol és mikor? Varieties of Democracy (V-Dem) Intézet munkadokumentum, (2017) 57., https://www.v-dem.net/media/publications/v-dem_working_paper_2017_57.pdf
CORRADETTI, Claudio – POLLICINO, Oreste: A Covid-19 elleni „háború”: Kivételes állapot, ostromállapot vagy (alkotmányos) rendkívüli hatáskörök?: Az olasz eset összehasonlító perspektívában. German Law Journal, 22. (2021) 6., 1060–1071., DOI: https://doi.org/10.1017/glj.2021.48
Előadások és projektbemutatók.
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás