A 10 hetes kurzus során azt vizsgáljuk, hogy a „test”, a „hatalom”, a „nem”, az „érzelem”, a „fehérség”, a „migráció”, a „neuroqueerness”, a „környezet”, a „válság” és a „jövő” fogalmak hogyan jelennek meg a közbeszédben, valamint hogy a feminizmusok és a művészetek hogyan közelítik meg ezeket a témákat kritikai elemzés céljából. Minden héten a résztvevők megismerkednek egy-egy elméleti szöveggel és egy-egy műalkotással, amelyek kölcsönösen inspirálják egymást, hogy a 10 fogalom egyikét anyagi, esztétikai, érzelmi és elméleti szinten kritikai szemszögből vizsgálják.
Kérjük, tekintse meg a kurzus oldalát.
A kurzus a feminista elmélet és a művészetek közötti párbeszédet felépítve 10 olyan kulcsfogalmat vizsgál, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak a kortárs közbeszédben. A feminizmusok és a művészetek közötti párbeszéd célja, hogy gazdagítsa a hallgatók megértését a legfontosabb társadalmi kérdésekről és a kapcsolódó közbeszédekről, valamint bővítse ismereteiket az interdiszciplináris elméleti és módszertani megközelítésekről. A 10 héten át tartó kurzus során megvitatjuk, hogyan jelennek meg a „test”, a „hatalom”, a „nem”, az „érzelem”, a „fehérség”, a „migráció”, a „neuroqueerness”, a „környezet”, a „válság” és a „jövő” a közbeszédben, valamint azt, hogy a feminizmusok és a művészetek hogyan közelítik meg ezeket a témákat kritikai kommentár kidolgozása céljából. Minden héten a résztvevők megismerkednek egy-egy elméleti szöveggel és egy-egy műalkotással, amelyek kölcsönösen inspirálják egymást, hogy kritikai szemmel vizsgálják a 10 fogalom egyikét anyagi, esztétikai, érzelmi és elméleti szinten. A kurzus középpontjában a queer, transz, crip és dekoloniális feminizmusok, valamint a kortárs performansz, média, hang- és szövegalapú művészetek állnak. A kurzus során szóba kerülnek többek között Margaret Schildrick, Mel Y. Chen, Astrida Neimanis, José Esteban Muñoz, Alison Kafer, Françoise Vergès, María Lugones, Jack Halberstam, Leopold Lambert és Alex Martinis Roe elméleti munkái, valamint Ana Mendieta, Hannah Rowan, Chiara Bersani, Marry Magic, Camille Auer, Jumana Manna, Noor Abed és Hiwa K művei.
A kurzus végére a hallgató átfogó képet szerez a kortárs közbeszédben kiemelt szerepet játszó főbb témákról és kérdésekről.
Ismereteket szerez a feminista elmélet által a társadalmi kérdésekre vonatkozóan javasolt legfontosabb elméleti megközelítésekről.
Átfogó képet kap arról, hogy a kortárs művészetek milyen módon reagálnak ezekre a vitákra.
Nincs
A kurzus középpontjában a queer, transz, crip és dekoloniális feminista irodalom, valamint a kortárs performansz, média, hang- és szövegalapú művészetek állnak. Az irodalmi anyag a következő szövegekből tartalmaz részleteket: Margrit Shildrick (2002). Embodying the Monster. Encounters with the Vulnerable Self, SAGE Publications; (1997) Leaky Bodies and Boundaries. Feminism, Postmodernism and (Bio)ethics, Routledge Press. Magdalena Górska (2016). Breathing Matters: Feminist Intersectional Politics of Vulnerability. Linköping: Linköping University Press. Kathleen C. Stewart (2007). Ordinary Affects, Duke University Press. Sara Ahmed (2014). Az érzelmek kulturális politikája, Edinburg University Press. Gregory J. Seigworth és Carolyn Pedwell (2023). „Bevezetés: A leltárak csillogása.” Az érzelemelméleti olvasókönyv 2: Világok, feszültségek, jövők, Duke University Press. Mel Y. Chen (2023). Részegség: Faj, fogyatékosság és kémiai intimitás a birodalomban, Duke University Press. Astrida Neimanis (2017). „Hydrofeminism: Or, on becoming a body of water.” Undutiful Daughters: Mobilizing Future Concepts, Bodies and Subjectivities in Feminist Thought and Practice, Gunkel, Henriette, Gunkel, Nigianni, Chrysanthi és Söderbäck, Fanny, Palgrave Macmillan. Elizabeth Freeman (2010). Queer időbeliségek, queer történelem, Duke University Press. José Esteban Muñoz (2009). Utópia felé tartva: A queer jövő akkorja és ottja, NYU Press. Robert McRuer (2006). Crip-elmélet: A queer-ség és a fogyatékosság kulturális jelei. New York University Press. M. Remi Yergeau (2018). Authoring Autism. On Rhetoric and Neurological Queerness, Duke University Press. Françoise Vergès. Capitalocene, Waste, Race, and Gender, e-flux, 2019. María Lugones (2007). „Heterosexualism and the Colonial / Modern Gender System.” Hypatia, 22(1), 186–209; „Egy dekoloniális feminizmus felé.” Hypatia, 25(4), 742–759. Leopold Lambert (2023). „A fehérség ötven árnyalata: Bevezetés.” The Funambulist 48. Françoise Vergès. Capitalocene, Waste, Race, and Gender, e-flux, 2019. Sara Ahmed (2007). „A fehérség fenomenológiája.” Feminist Theory 8 (2):149–168. Alex Martinis Roe (2018). Kettővé válni: Javaslatok a feminista kollektív gyakorlatra. Archive Books, Berlin. Katve-Kaisa Kontturi (2018). Ways of Following: Art, Materiality, Collaboration, Open Humanities Press, London. A kurzus többek között Ana Mendieta, Hannah Rowan, Chiara Bersani, Marry Magic, Camille Auer, MELT, Jumana Manna, Noor Abed és Hiwa K műveivel, valamint többek között Justine Daquin és Satu Herrala kurátori gyakorlatával foglalkozik.
Előadások, beszélgetések, művészi és kurátori beszélgetések, gyakorlati feladatok
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás