A kurzus azoknak a mesterképzésben részt vevő hallgatóknak szól, akiket érdekel a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok és az ökológia közötti kapcsolódási pontok. A tantárgy előzetes ismerete nem feltétel.
Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a talajromlás, a tengerszint emelkedése, a műanyagszennyezés és számos egyéb globális környezeti probléma mindennapi valóságunk részévé vált, ami arra késztet minket, hogy újragondoljuk az ember és a természet közötti örök, de folyamatosan változó kapcsolatot. A kurzus kiindulópontja a kritikai kultúrakutatás egyik alapelve, miszerint a közszférában megjelenő diszkurzív gyakorlatok kölcsönösen befolyásolják a tárgyi valóságot. A hírmédia, a közösségi média, a tömegkultúra, de mindennapi gyakorlataink is tükrözik a környezethez fűződő viszonyunkat, és ezeknek a gyakorlatoknak az érdemi elemzése segíthet megérteni a jelenlegi ökológiai válság okait, valamint feltárni a lehetséges alkalmazkodási és enyhítési stratégiákat.
A kurzus két modulból áll. Először áttekintjük a környezeti kommunikáció különböző formáit, szereplőit és platformjait (pl. hírmédia, politikai kommunikáció, popkulturális alkotások, közösségi média stb.), valamint azok elemzésének lehetséges módszereit (pl. retorikai elemzés, kritikai diskurzuselemzés). Ezt követően a hallgatók csoportokban dolgoznak majd, hogy meghatározzák egy globális környezeti probléma helyi szintű megnyilvánulását, amelyet a kurzus hátralévő részében projektként fognak feldolgozni. A kutatásalapú projekt célja a probléma anyagi és diszkurzív aspektusainak, valamint a problémát alakító szereplők feltárása, figyelembe véve a fenntarthatóság három pillérét. A téma alapos vizsgálatát követően a hallgatóknak olyan cselekvési tervet kell kidolgozniuk, amely a probléma megoldásához vagy enyhítéséhez vezethet. A kurzus célja, hogy a hallgatókat saját választásukon és érdeklődésükön alapuló projekt keretében bevonja a helyi szintű, alulról induló környezetvédelmi aktivizmusba a kommunikációs eszközök felhasználásával.
Bevezetés – 20
A kurzus tantervének áttekintése, a csoportos projektek főbb követelményeinek és vázlatainak ismertetése. Az online tanulási és kommunikációs eszközökkel való megismerkedés, pl. a projektmunkát segítő eszközök és források, a kurzus témái, irodalomjegyzékek stb. Az értékelési kritériumok ismertetése.
Hogyan határozzuk meg a környezetet? – 2017.
Elérhető videó: A természet mint fogalom
Történeti áttekintés a természet és a környezet fogalmával kapcsolatos kulturális változásokról. Mely gazdasági, társadalmi vagy környezeti folyamatok alakították az ember és a természet közötti kapcsolatot? Miért gyökerezik Európában a természet kizsákmányolásának és uralmának eszméje (azaz a kapitalista gazdasági rendszer)?
Bevezetés a környezeti kommunikáció területébe – 02.24.
A társadalmi elnyomás és egyenlőtlenség olyan kritikus kategóriáival – mint a faj, a nem vagy az osztály – ellentétben a természet kérdése csak későn került a kultúrakutatások középpontjába. Mi az oka ennek? Mivel foglalkozik a környezeti kommunikáció, mi az ökokritika és a zöld kultúrakutatás? A környezeti kommunikáció pragmatikus és konstitutív funkciói. E
Kutatási módszerek – 03.03.
Az ökokritikától a kritikai diskurzuselemzésen át a retorikai elemzésig. Áttekintés a környezeti diskurzus elemzésénél leggyakrabban alkalmazott kutatási módszerekről.
„A természetnek nem lesz baja” – a szélsőjobb és a környezet – 03.10.
Az autoriter és populista politikai irányzatok világszerte teret nyernek, ami riasztó következményekkel jár a környezetre nézve. Feltárjuk ezeknek a rendszereknek a környezetpolitikai közös vonásait, a nacionalizmushoz fűződő ideológiai kapcsolataikat, valamint a neoliberális kapitalizmussal való kétértelmű viszonyukat.
Projektfelállítás – első csoportos prezentáció – .03.17., 03.24.
Greenwashing kontra Greenpeace – 04.14.
A természet a tömegkultúrában – 04.21.
Feltárjuk, hogyan épül fel szimbolikusan a természet kulturális dimenziója különböző popkulturális jelenségeken keresztül a
Csoportmunkák és azok bemutatása – 04.28., 05.05.
Összefoglalás – 05.12.
„A tanfolyam végén a hallgató képes lesz megérteni és kritikai szemmel vizsgálni a környezeti kommunikáció bármely formáját.”
–
Cantrill, J. (2015). A társadalomtudományok megközelítése a környezet, a média és a kommunikáció területén. In A. Hansen és R. Cox (szerk.). The Routledge Handbook of Environment and Communication (49–62. o.). Routledge
Clark, J. (2015). Értékesítés Gaia segítségével. A reklám és a természeti világ. In S. Cubitt, S. Monani és S. Rust (szerk.). Ecomedia. Routledge
Hansen, A. (2017). Vizuális képek felhasználása a környezeti problémák bemutatására. In A.F. Fill és H. Penz (szerk.). The Routledge handbook of ecolinguistics (179–195. o.). Routledge.
Hochman, J. (1997). Zöld kultúrakutatás: egy kialakulóban lévő tudományág bevezető kritikai elemzése. Mosaic: Folyóirat az irodalom interdiszciplináris kutatásához, 81–96.
Jacobsson, D. (2019). A (nem)fenntarthatóság nevében: Kritikai elemzés arról, hogyan
működik a neoliberális ideológia a fenntartható fejlődésről és az egyenlőségről szóló diskurzusokon keresztül.
TripleC 17(1), 19–37.
McCarthy, J. (2019) Autoritarianizmus, populizmus és a környezet:
Összehasonlító tapasztalatok, megállapítások és perspektívák, Annals of the American Association of
Geographers, 109(2), 301–307, https://10.1080/24694452.2018.1554393
McLean, M. L. (2023. augusztus 30.). Miért jöttek továbbra is turisták, miközben Rhodes és Maui lángokban állt? Ez sokkal többről szól, mint egyszerű tagadásról. The Guardian. https://www.theguardian.com/commentisfree/2023/aug/30/tourists-rhodes-maui-burned-travel?utm_term=64f073df04791014327a3078482f0ee2&utm_campaign=DownToEarth&utm_source=esp&utm_medium=Email&CMP=greenlight_email
Pattberg, P. (2007). Hódítás, uralom és ellenőrzés: Európa természet feletti uralma történelmi perspektívából. Journal of Political Ecology, 14(1), 1–9.
Peeples, J. és Murphy, M. (2015). A környezet, a média és a kommunikáció diskurzus- és retorikai elemzési megközelítései. In A. Hansen és R. Cox (szerk.). The Routledge handbook of environment and communication (39–49. o.). Routledge.
Pezzullo, P. C. és Cox, R. (2018). Környezeti kommunikáció és a közszféra (5. kiadás). SAGE.
Pulido, L., Bruno, T., Faiver-Serna, C. és Galentine, C. (2019). Környezet
csoportmunka, csoportos előadás, strukturált viták, szemináriumok
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás