A zárószakasz célja, hogy építsen a hallgatóknak a mesterképzés korábbi moduljaiban megszerzett ismereteire, készségeire és korábbi tanulmányi eredményeire. A hallgatók az akadémiai körön kívüli szereplőkkel együttműködve egy komplex társadalmi kihívást vizsgálnak meg és értékelnek különböző interkulturális és transzdiszciplináris perspektívákból. A kihíváson 4–5 fős csapatokban dolgoznak együtt. Minden hallgató a kihívás egy-egy aspektusára összpontosít, amely egyéni elemzés és beszámoló tárgyát képezi. Az összes beszámoló ezután hozzájárul a kihívás megoldásához. Hozzájárulnak ahhoz, hogy komplex társadalmi kihívásokra vonatkozóan kreatív módon kidolgozzanak, megvalósítsanak és értékeljenek megbízható, rugalmas, etikus és fenntartható megoldásokat.
A záróprojektek bemutatására a diákok a záróünnepségen kerül sor (2026. január 27. és 28.).
Az alábbiakban bemutatjuk a mesterképzés 3. évfolyamának hallgatói által készített 10 záróprojektet:
1. KIHÍVÁS
Az UNESCO elismerésétől a megvalósításig: az albán transzhumancia jövőjének biztosítása
Az UNESCO elismerésétől a megvalósításig: az albán transzhumancia jövőjének biztosítása
hallgatói: Tiphaine Guibert, Aikaterini Xagorari és Fiona McGuire
Érdekelt fél
, Kovaloczy András, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Európa és Közép-Ázsia Regionális Irodája)
Tudományos konzulens: Alexy Márta
, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Második lektor:
Attila Varga, Eötvös Loránd Egyetem (ELTE)
Leírás
Az albán transzhumancia – azaz az állatállomány hegyvidéki és síksági legelők közötti szezonális vándorlása – az UNESCO által elismert örökségi státusz és a bizonyított környezeti előnyök ellenére is súlyos generációs hanyatlásnak van kitéve. A vidéki területekről induló egyre növekvő fiatalok elvándorlása aláássa a pásztorkodásból élők megélhetését, veszélybe sodorva az évszázadok óta fennálló hagyományos ökológiai tudást és a fenntartható földgazdálkodási gyakorlatokat.
A FAO-val együttműködésben megvalósuló „Capstone Challenge” projekt feltárja, hogy a fiatalok miért fordulnak el a legeltető állattartástól, annak ellenére, hogy erős kulturális kötődés fűzi őket hozzá. Az albániai helyi pásztorokkal és civil társadalmi szervezetekkel készített interjúk, valamint egy összehasonlító európai esettanulmány rávilágítanak arra, hogy a gazdasági akadályok, a politikai figyelmen kívül hagyás, az éghajlati nyomás és a társadalmi elszigeteltség miatt a legeltető állattartás a fiatalabb generációk számára életképtelenné válik. A 2026-os Nemzetközi Legelők és Pásztorok Évét stratégiai politikai lehetőségként kihasználva a projekt egy tényeken alapuló szakpolitikai összefoglalót készít Albánia vidékfejlesztési stratégiájához, valamint egy interaktív digitális történetmesélő platformot hoz létre. Az ENSZ Családi Gazdálkodás Évtizedével, valamint az SDG 1., 2., 8., 13. és 15. célokkal összhangban a kutatás ötvözi a kulturális örökség elismerését, a vidékfejlesztést és az éghajlati alkalmazkodást a fenntartható pásztorkodás jövőjének biztosítása érdekében.
Végső termék: Politikai összefoglaló és történeti térkép
A fényképeket Nina Martinelli, fotós és az albániai The Shepherd’s Way társadalmi vállalkozás társalapítója bocsátotta rendelkezésünkre.
2. KIHÍVÁS
A bor szülőhelyének újjáéledése: ifjúság, örökség és innováció a grúz szőlőtermesztésben
A bor szülőhelyének újjáéledése: ifjúság, örökség és innováció a grúz szőlőtermesztésben
Diákok
Sara Benito Reichmuth, Chloe Brown, Sofia Gerber és Anna Sipos
Érdekelt fél
, Kovaloczy András, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Európa és Közép-Ázsia Regionális Irodája)
Tudományos témavezető: Tóth Gergő,
, Eötvös Loránd Egyetem (ELTE)
Második lektor:
Magnus Hellström (AAU)
Leírás:
Ez a projekt az FAO európai és közép-ázsiai regionális irodájával együttműködve támogatja a fiatalok mezőgazdaságba való bevonását, különös tekintettel a grúz szőlőtermesztésre.
Az ENSZ Családi Gazdálkodás Évtizedére (UNDFF) és az ENSZ 8., 9., 10., 12. és 15. fenntartható fejlődési céljaira építve transzdiszciplináris szemléletet alkalmaz a generációváltást meghatározó legfontosabb társadalmi, környezeti, gazdasági és innovációval kapcsolatos akadályok és lehetőségek azonosítására.
A projekt két egymást kiegészítő eredményt hoz létre: egy szakpolitikai összefoglalót, amely olyan strukturális korlátokkal foglalkozik, mint a finanszírozás és az intézményi támogatás, valamint egy digitális platformot, amely összeköti a fiatalokat a releváns információkkal, oktatási modulokkal és a szőlőtermesztés legfontosabb szereplőivel. Ezek az eredmények együttesen erősítik a társadalmi hálózatokat, és láthatóbbá, hozzáférhetőbbé és megvalósíthatóbbá teszik az ágazatba vezető pályákat.
Végtermék: Viti-Connect – egy olyan átfogó platform, amely lehetőségeket, mentorálást és gyakorlati ismereteket kínál a grúz borászok következő generációjának
3. KIHÍVÁS
„Barrio sin despilfarro” – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése a barcelonai nagyvárosi térségben
„Barrio sin despilfarro” – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése a barcelonai nagyvárosi térségben
, Koko Cheung, Lotte Henk Crombag, Vasilena Hristova és José Miguel Sánchez Zaballa hallgatók
Érdekelt fél
: Alba Graells, Mezőgazdasági, Állattenyésztési, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium, Katalóniai Autonóm Kormány
Tudományos konzulens:
Patrick Wall (TCD)
Második lektor:
Théophile Munyangeyo (TCD)
Leírás
Az élelmiszer-pazarlás veszélyt jelent a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra, mivel az európai élelmiszer-rendszer gázkibocsátásának mintegy 16%-át teszi ki , az EU-ban évente 130 milliárd euróba kerül, és több mint 42 millió európai polgárt tesz ki az élelmezésbiztonsági kockázatnak. Ennek következtében az élelmiszerlánc valamennyi szektorában intézkedésekre van szükség a probléma csökkentése érdekében. Éppen ezért a spanyolországi Katalónia regionális kormányával együttműködésben javasolták ezt a projektet, amelynek célja az élelmiszer-pazarlás azonnali csökkentése tudásátadási fórumok révén, valamint – közvetve – a barcelonai nagyvárosi térség élelmiszer-ellátási láncában részt vevő szereplők kapacitásának erősítése a közösségépítésen keresztül. A projekt prototípusként szolgál a következő katalán stratégia kidolgozásához az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentése terén.
Végtermék – Élelmiszer-központ kézikönyv
Ez a kézikönyv a CHARM-EU Capstone projekt keretében készült, amely az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással (FLW) foglalkozik
a barcelonai nagyvárosi térségben (MAB), a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya) Mezőgazdasági, Állattenyésztési, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumával (DARPA), valamint számos rendszerbeli szereplő vel – köztük szociális szervezetek kel, nagykereskedelmi és HORECA-képviselők kel, valamint közoktatási szakemberekkel – együttműködésben. A kézikönyv a Capstone-projekt keretében feltárt négy, egymást kiegészítő szempontra épül: háztartási gyakorlatok és oktatás, nyilvános kommunikáció és kampányok, a felesleg kulturális és technikai hasznosítása, valamint az élelmiszer-adományozás és -újraelosztás . A példák és sablonok ezért célja, hogy támogatást nyújtsanak a fenti témák bármelyikével, illetve azok metszéspontjaival foglalkozó központok számára.
4. KIHÍVÁS
: Az Innoceana és a kék gazdaság Barcelonában: stratégiák a turisták bevonására az óceánok védelmébe
: Az Innoceana és a kék gazdaság Barcelonában: stratégiák a turisták bevonására az óceánok védelmébe
, Isabel Fernandes, Karolina Osak, Kristiyana Uzunova és Denise Vaas hallgatók
Érdekelt fél
, Berta Felipe Benavides, Innoceana, civil szervezet
Tudományos konzulens:
Liz Arroyo (UB)
Második lektor:
Anastasia Tsvetkova (AAU)
Leírás
Barcelona idegenforgalmi ágazata a város mediterrán partvidékén virágzik, ám sok látogató még mindig nincs tisztában a part menti és tengeri ökoszisztémákat fenyegető környezeti kihívásokkal.
A part menti idegenforgalom a város gazdaságának egyik legfőbb hajtóereje, és mivel Barcelona egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kék gazdaságra, ez egy olyan fontos ágazat, ahol a gazdasági tevékenységet jobban össze lehet hangolni a fenntarthatósági célokkal.
Ez a záróprojekt azt vizsgálja, hogy az Innoceana hogyan támogathatja Barcelona „kék gazdaság” ökoszisztémáját azáltal, hogy a part menti turizmust az óceánok védelmének aktív hajtóerejévé alakítja.
A projekt feltárja a turisták utazás közbeni viselkedését, motivációit és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét, valamint olyan stratégiai megközelítéseket dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik az Innoceana számára, hogy a látogatókat érdemben bevonja az óceánok védelmébe, miközben erősíti az együttműködést a turisták, a helyi vállalkozások és a természetvédelmi kezdeményezések között.
Végleges termék: Eszköztár és ütemterv a partvidéki turisztikai részvétel elősegítéséhez
5. KIHÍVÁS
: Műanyagmentes folyók – Stratégiák a hulladék és a mikroműanyagok elleni küzdelemre Amersfoort csatornáiban és az Eem folyón, Hollandia
: Műanyagmentes folyók – Stratégiák a hulladék és a mikroműanyagok elleni küzdelemre Amersfoort csatornáiban és az Eem folyón, Hollandia
-i hallgatók: Omari Palmer, Amira Perfors, Anouk Ruijters, Laurance Plessers és Galang Gibran
Érdekelt felek
, Eefke Meijer, Amersfoort önkormányzata és a Vallei en Veluwe vízügyi hatóság
Témavezető: Ádám Toth
(UU)
Második lektor:
Nadja Simons, Julius-Maximilians-Universität Würzburg (JMU)
Leírás
A műanyagszennyezés minden vízi élőhelyen jelen van, károsítva az ökoszisztémákat és az emberi egészséget. E hulladék 80%-a a szárazföldről származik, ahonnan a helyi patakokba és víztestekbe kerül, majd a folyókon keresztül a globális óceáni rendszerbe jut. Bár a műanyagszennyezés nem új jelenség,a 21. században egyre nagyobb kihívássá vált: „a mikroműanyagok, a láthatatlan szennyező anyagok”.
A probléma megoldása érdekében a csapat az Amersfoort városi önkormányzattal és a Vízügyi Hatósággal együttműködve kidolgozott egy cselekvési tervet a város vízfolyásaiban és az Eem folyóban előforduló hulladék- és mikroműanyag-szennyezés csökkentésére.
Ez a megközelítés magában foglalja a helyi körülményekhez igazított mikroműanyag-mérési és hulladékfigyelési protokollokat, a műanyageltávolítási technológiák kiválasztására szolgáló keretrendszert, javaslatokat helyi tudatosságnövelő kampányokra, valamint a folyó jogainak elismerését célzó jogi kezdeményezéseket.
Ezek a kezdeményezések együttesen a szennyezés megelőzését, a rendszerszintű változás felgyorsítását, valamint az összes érdekelt fél felhatalmazását célozzák annak érdekében, hogy 2050-re az Eem-folyó műanyagmentessé váljon.
Végtermék:
- Weboldal, amely tartalmazza a megfigyelési protokollokat, a „Természet jogai” című indítványtervezetet, valamint a tudatosságnövelő és részvételi kampányokat (mobilbarát és Google Chrome böngészővel elérhető)
- Videó
- LinkedIn-közösség
- Helyi újságcikk 1., cikk 2. és cikk 3.
6. KIHÍVÁS: „
” – A kkv-k támogatása a digitális EPR-előírások betartása révén a fenntartható üzleti gyakorlatokra való átállás érdekében
” – A kkv-k támogatása a digitális EPR-előírások betartása révén a fenntartható üzleti gyakorlatokra való átállás érdekében
, Mats Wortelmann, Lisa Moukala, Margherita Zanazzi és Gaia Casazza hallgatói
Érdekelt fél:
Isaak Siebenga, ForSURE Europe B.V.
Tudományos konzulens:
Annisa Triyanti (UU)
Második lektor:
Julia Thalmann (HRW)
Leírás
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) olyan politikai megközelítés, amely a gyártókat pénzügyileg és működési szempontból is felelőssé teszi termékeik életciklusuk során jelentkező környezeti hatásaiért.
A gyakorlatban azonban az EPR-t gyakran terhesnek tartják a bonyolult és gyakran változó jelentési követelmények, a széttagolt nemzeti szabályozások, valamint a jelentős adminisztratív terhek miatt, amelyek különösen nagy terhet rónak a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k), mivel azok idővel, szakértelemmel és erőforrásokkal egyaránt korlátozottabban rendelkeznek.
Ez a projekt azt vizsgálja, hogy a digitális megfelelési platformok hogyan segíthetik a kkv-kat abban, hogy a szigorú jelentéstételi kötelezettségeket a fenntartható növekedés gyakorlati lehetőségévé alakítsák át, és így a szabályoknak való megfelelést a reaktív, erőforrás-igényes feladatból a fenntarthatóság, az együttműködés és a hosszú távú versenyképesség stratégiai eszközévé alakítsák át.
Végtermék: digitális prospektus
7. KIHÍVÁS
A tengeri algatermesztés megjelenése a Thau-lagúnában: következmények az éghajlati változásokkal szemben ellenálló akvakultúra szempontjából.
A tengeri algatermesztés megjelenése a Thau-lagúnában: következmények az éghajlati változásokkal szemben ellenálló akvakultúra szempontjából.
, Camille Dedeaux, Phoebe Sacares, Maria Hämäläinen és Esra Nijman hallgatói
Roland Thaler, Jean Peignon, Akvakultúra Tanszék, UM Hosszú Távú Képzési Központ, Montpellier-i Egyetem
-i tudományos konzulens: Valerie Borrell és Geoffroy Lesage (UM)
Második lektor:
Tahmer Sharkawi (UM)
Leírás
A Földközi-tengeri akvakultúra egyre nagyobb nyomás alá kerül az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek miatt.
Ez a záróprojekt a Thau-lagúnára, az Occitanie régió (Franciaország) egyik legfontosabb kagylótenyésztési területére összpontosít, annak értékelése céljából, hogy a tengeri algák termesztése hozzájárulhat-e az adaptív akvakultúrához, a diverzifikációhoz és a hosszú távú fenntarthatósághoz.
A regionális érdekelt felekkel és a Montpellier-i Egyetem Élethosszig tartó Képzési Szolgálatával (SFC) együttműködve a kutatócsoport transzdiszciplináris megközelítést alkalmazott a tengeri algatermesztés ökológiai, gazdasági, irányítási és társadalmi feltételeinek elemzésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a tengeri algatermesztés jelentős potenciállal rendelkezik, de szabályozási bizonytalansággal és széttagolt koordinációval szembesül.
A projekt célja, hogy ösztönözze és támogassa a helyi érdekelt felek közötti együttműködésen alapuló kommunikációt, miközben hozzájárul az éghajlati változásokkal szemben ellenálló akvakultúra-rendszerek kialakítására irányuló átfogóbb célkitűzés megvalósításához.
Végtermékek: Az interaktív termékek célja, hogy orvosolják az akvakultúra-ágazat szereplői közötti közös megértés hiányosságait és a koordináció széttagoltságát.
8. FELADAT
A tudományos megközelítések és a mayotte-i valós élet közötti szakadék áthidalása
A tudományos megközelítések és a mayotte-i valós élet közötti szakadék áthidalása
, Elpida Kalamaraki, Greta Sievert, Harriet Pinto és Ines Ivanova hallgatók
az érdekelt felek részéről: Mathieu Bourgarel, The Lost Compass
Tudományos konzulens:
, Patricia Cucchi (UM)
Második lektor:
, Annisa Triyanti (UU)
Leírás
Ez a záróprojekt a Mayotte-on tapasztalható intézményi „reziliencia-diskurzus” és a túlélés valós körülményei közötti tartós szakadékot vizsgálja.
Noha Mayotte-ra a francia jog és az európai politikai keretek vonatkoznak, a sziget rendkívüli társadalmi sebezhetőséggel küzd, amelyet széles körű szegénység, informális lakhatási viszonyok, az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint jogi bizonytalanság jellemez.
Ugyanakkor a sziget a globális biológiai sokféleség egyik kiemelt területe, ahol a korallzátonyok, a mangrove-erdők és a lagúna-ökoszisztémák már most is az ökológiai határaik közelében működnek.
A projekt a Chido ciklon (2024. december) példáján keresztül bemutatja, hogy a környezeti veszélyek nem önmagukban teremtenek sebezhetőséget, hanem felfedik és felerősítik a régóta fennálló strukturális, intézményi és kormányzási hiányosságokat.
A kutatás négy egymással összefüggő elemzési dimenzió – társadalmi alapok, politikai intézmények, partvidéki kormányzás és biodiverzitási értékelések – segítségével bemutatja, hogy a széttagolt, többszintű kormányzás, a kapacitási korlátok és a felülről lefelé irányuló megközelítések hogyan akadályozzák a méltányos katasztrófaelhárítást, és megakadályozzák, hogy a tudományos ismeretek érdemi cselekvéssé alakuljanak.
A The Lost Compass szervezettel együttműködésben megvalósult projekt végső következtetése szerint Mayotte rezilienciájának kérdését nem lehet kizárólag vészhelyzeti intézkedésekkel megoldani, hanem ahhoz szembe kell nézni a strukturális sebezhetőséggel, és helyre kell állítani az intézmények, az ökoszisztémák és a közösségek közötti bizalmat.
Végtermékek: „A reziliencia Mayotte-on: diskurzusok és a valós élet” című civil szervezeteknek szóló tájékoztató, valamint egy interaktív részvételi térkép.
9. KIHÍVÁS
: A magánszektor bevonása a fenntartható legelőgazdálkodásba
: A magánszektor bevonása a fenntartható legelőgazdálkodásba
Paula Humann, Genevieve Sylvain, Bente Haukes, Miruna Denisa Ţiţ és Sophia Pascher hallgatói
Érdekelt felek
, Sarah Toumi, Liv Angerer, Melissa Dachrodt, Emma Pistarino, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezménye (UNCCD)
Tudományos konzulens
Antoine Leblois, az INRAE (Francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezetvédelmi Kutatóintézet)
Második lektor:
Alexander Bönner (HRW)
Leírás: „
” A legelőterületek a Föld szárazföldi felületének több mint felét fedik le, világszerte mintegy 500 millió állattenyésztő megélhetését biztosítják, miközben kritikus ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak és alátámasztják a globális állattenyésztési értékláncokat.
Ugyanakkor a legelőterületek világszerte a leginkább leromlott és alulfinanszírozott ökoszisztémák közé tartoznak, és egyre gyorsuló nyomással szembesülnek az éghajlatváltozás, a talajromlás és a széttagolt irányítás miatt. Az ENSZ Sivatagosodás Elleni Küzdelemről szóló Egyezményével együttműködésben ez a Capstone Challenge azt vizsgálja, hogyan erősíthető meg a legelők fenntartható gazdálkodása a magánszektor bevonásával, a közszféra és a közösségi szereplők mellett. A kezdeményezés a köz- és magánszféra közötti partnerségekre, a természetalapú megoldásokra és az összevonási mechanizmusokra összpontosít, mint a helyreállítás, a reziliencia és a méltányos megélhetés lehetővé tételének lehetséges útjaira.
A mongóliai kasmír és a száheli marhahús értékláncára vonatkozó esettanulmányok a valós politikai gyakorlatba ágyazzák az elemzést, és rávilágítanak a globális talajromlás-semlegesség (SDG15.3) terén felmerülő befektetési kihívásokra.
10. KIHÍVÁS
– Befogadó természetvédelem a Nagy-Kruger Nemzeti Parkban
– Befogadó természetvédelem a Nagy-Kruger Nemzeti Parkban
, Sam Wiegers, Nina Schröder, Grace Fratello-Hakim és Leon Mueller hallgatók
Érdekelt fél
. Armanda Bastos, Pretoriai Egyetem
Tudományos konzulens:
Patrick Wall (TCD)
Második lektor:
Théophile Munyangeyo (TCD)
Leírás
A gyarmatosítás és az apartheid mélyreható történelmi igazságtalanságai megfosztották a Dél-Afrikában található Kruger Nemzeti Park környékén élő közösségeket ősi földjeiktől, így elzárva őket a természet számos előnyétől.
Ez egy „erődítmény-típusú természetvédelmi” kultúrát hozott létre, amelyben a helyi közösséget kívülállónak tekintik, ahelyett, hogy bevonnák őket a természetvédelmi erőfeszítésekbe.
A hagyományos ökológiai tudás generációkon át gyarapodott, és felbecsülhetetlen betekintést nyújt a helyi biológiai sokféleségbe; ez a tudás azonban veszélyben van, hogy elveszik.
Ezért olyan részvételi módszerek révén, mint a részvételi térképezés, a Photovoice és a transzekciós séták, a Mnisi közösség tagjai – különös tekintettel a fiatalokra és az idősekre – feltérképezik a hagyományos tudást. Végső soron ennek a környezeti történelemnek a dokumentálása és a tudás beépítése a modern természetvédelmi erőfeszítésekbe azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a nemzeti parkba való befogadást.
Végtermékek:
- Weboldal: Az egyik eredmény egy weboldal lett. Ez a weboldal az egész kutatás során összegyűjtött összes vizuális anyagot tárolja. Emellett hozzáférhető eszközként szolgál az összes érintett számára, amelyet saját promóciós céljaikra használhatnak. A weboldal a következőket tartalmazza:
– A kutatás és a módszertan rövid ismertetése
– Képgaléria a Photovoice-programból: A „Photovoice Toolkit” célja, hogy eljusson a Hans Hoheisen Vadonélő Állatok Kutatóállomás jövőbeli kutatóihoz, például a jövőbeli Charm-EU-csoportokhoz. Tartalmazza a Photovoice-módszertanra vonatkozó útmutatást, a szükséges anyagokat, valamint azokat a tanulságokat, amelyeket kutatócsoportként a projekt során megtanultunk. Összességében a cél az, hogy hosszú távon meghonosodjanak a közösségvezérelt és részvételi vizuális módszerek, valamint a helyi kutatások iránti elkötelezettség.
– A közösségi térképek galériája
– A kifejezetten Sigagule-ra és Thorndale-re vonatkozó tartalmat tartalmazó füzetek, amelyeket még inkább az érdekelt felek saját promóciós céljaira szabtak: két digitális füzet szemlélteti a Photovoice-projekt és a Sigagule-ban és Thorndale-ben végzett transzekciós séták eredményeit. Fotókon és történetmesélésen keresztül mutatják be a fiatalok természetről alkotott véleményét és a közösségi tudást. Ez az eredmény olyan kommunikációs anyagként készült, amelyet különböző célokra lehet felhasználni: 1. a két helyi szervezet számára adománygyűjtési eszközként; 2. szélesebb közönség, azaz a nemzetközi turisták számára készült oktatási anyagként; És 3. végső célként a hagyományos ökológiai tudás (TEK) rögzítésére és megőrzésére.
– A transzekciós séták: Ezek az interaktív történet-térképek történeteket, tudást és fényképeket egyesítenek egy helyi térképen, és lehetővé teszik a néző számára, hogy virtuálisan végigjárja egy helyi közösség tagjának mindennapi életét. E két eredmény digitalizálásával a helyhez kötődő tudás megőrzésre kerül, és szélesebb helyi és nemzetközi közönséghez jut el.
- Plakát a Manyeleti közösségeiről és vadvilágáról: Ezt a plakátot a Manyeleti Vadrezervátum érdekelt feleinek igényeire reagálva készítették. Bemutatja Manyeleti történetét és múltját, valamint a környező közösségekkel – például Thorndale-lel – fennálló kapcsolatait. Célja továbbá az inkluzív természetvédelem és a közös gazdálkodás népszerűsítése.
- Kétnyelvű háromszögletű szórólap az érdekelt felek számára a Megosztási Szimpóziumon: A kétnyelvű szórólapokat a Megosztási Szimpóziumon készítették el és osztották szét, hogy érthető összefoglalást nyújtsanak a kutatási folyamatról és az eredményekről, valamint hogy kiemeljék mindazok véleményét, akik hozzájárultak az eredményekhez. A sokszínű érdekelt felek közönségének igényeinek kielégítése érdekében a szórólapok xitsonga és angol nyelven álltak rendelkezésre.
- Tapasztalatmegosztó szimpózium: Ezen a záró érdekelt felek találkozón a közösség tagjai, a fiatal társszerzők, a hagyományos tudás legfontosabb őrzői, civil szervezetek képviselői és a helyi törzsi tanács tagjai gyűltek össze. A szimpózium során a kutatócsoport bemutatta a kutatási eredményeket, a kutatás résztvevői fotógalériák segítségével mutatták be munkájuk eredményeit, és közösen ünnepeltük az elért eredményeket. A kutatás résztvevői szafarira indulhattak Manyeleti területén, majd közös ebédet fogyasztottak a kutatásban részt vevő összes érdekelt féllel. Az alábbi linkre kattintva megtekinthető videó a közös tudásmegosztás és a közösségi összetartás pillanatait örökíti meg.
