Ez a kurzus multidiszciplináris bevezetést nyújt a tudatosság témájába, integrálva két fő filozófiai hagyományt: az anglo-amerikai (pl. Hume, Locke) és a kontinentális (pl. Kant, Hegel, Freud) hagyományt. Először a tudatos állapotok – köztük az ébrenlét, az éberség és a megváltozott tudatállapotok – neurobiológiai alapjait vizsgáljuk, különös hangsúlyt fektetve a retikuláris aktiváló rendszerre, annak főbb magjaira, valamint a legfontosabb neurotranszmitterek szerepére. Ezt követően az én-tudatra fordítjuk figyelmünket: az önismeret és az érzékelés fejlődését mind filogenetikai, mind ontogenetikai szempontból, a kognitív fejlődés mérföldköveit, az elmeelméletet, az akaratot, valamint a mentális reprezentációk ok-okozati szerepét. Erre építve megvizsgáljuk a tudatosságra vonatkozó játékelméleti és közgazdasági megközelítéseket, beleértve a fogyasztói magatartásból származó betekintéseket is. A kurzus áttekinti a kísérleti módszereket is – különös tekintettel a tudatosság neurális korrelátumait vizsgáló kutatásokra –, és klinikai perspektívákkal zárul, olyan állapotokat tárgyalva, mint a félterületi figyelemhiány, a testen kívüli élmények, a skizofrénia, a fantomvégtag, az akinetopsia és az anoszognozia. A kurzus során végig azt állítjuk, hogy a tudatosság nem egyetlen jelenség, hanem egy sokrétű konstrukció, amelyet leginkább interdiszciplináris szemszögből lehet megérteni.
BEVEZETÉS
1) Filozófiai hagyomány
1.1) Angolszász
1.2) Kontinentális
1.3) Tudományos
1.1.1 Retikuláris aktivációs rendszer
1.1.2 Monoaminerg rendszer
1.1.3 EEG
1.1.4 A Glasgow-kómáskála
1.1.1 A tudat visszatérése:
1.1.2 Tudatos mozgási szándékok:
1.1.3 A tudat EEG-biomarkerei „locked-in” és kómás betegeknél.
1.2) Kontinentális
1.2.1 Az én létezésének 5 bizonyítéka
1.2.2 Gallup-teszt: A tükörteszt, Gordon G. Gallup, Jr., James R. Anderson és Daniel J. Shillito
1.2.3 Elmeelmélet
1.2.4 TPJ
2) A tudatosság tudományos vizsgálata
2.1 Érzékelés – Észlelés
2.2 Fentről lefelé, lentről felfelé
2.3 V1 – V2 – V3, V4: A feldolgozás sebessége a látórendszerben: Simon Thorpe
2.4 Vizuális tudatosság
2.5 Vizuális illúziók (hozzáférhetetlen vizuális mechanizmusok)
2.6 Szomatoszenzoros
2.7 Jelérzékelés (ROC) Pszichometriai és neurometriai funkciók
2.8 Utólagos előrejelzés:
3) Tudatállapot-zavarok
3.1 Hemiparietális figyelemhiány
3.2 Fantomvégtagok
3.3 Anoszognozia (Dunning–Kruger-effektus)
4) A tudat számszerűsítése
4.1 A tudat szerkezeti feltételei
4.2 Hálózatok, kis világok és információ
4.3 Integrált információ (Tononi)
4.4 Olaf Sporn konnektomja, funkcionális és effektív konnektivitás:
A kurzus végén a hallgató képes lesz megkülönböztetni a tudatosság különböző aspektusait.
A hallgató képes lesz felismerni a tudatossággal kapcsolatos különböző filozófiai hagyományokat és elméleti megközelítéseket. A hallgató elsajátítja a tudatosságkutatás szókincsét és a filozófiai konvenciókat.
A hallgató képes lesz kritikai szemmel értékelni a tudatossággal kapcsolatos új javaslatokat és elméleteket.
Végül a hallgató képes lesz megfogalmazni az általános mesterséges intelligencia (AGI) kihívásait.
Alapszintű biológia, pszichológia, filozófia vagy idegtudomány.
Ajánlott:
Daniel C. Dennett: Miért és hogyan működik a tudat?
Sung Ho Jang és Young Hyeon Kwon: A tudat és a felfelé irányuló retikuláris aktiváló rendszer
Bjorn Merker Tudatosság agykéreg nélkül. Kihívás az idegtudomány és az orvostudomány számára
Salma Salhi,Y, Youssef Kora,Y, Gisu Ham, Hadi Zadeh Haghighi, Christoph Simon Hálózatelemzés az emberi strukturális konnektómáról, beleértve az agytörzset is
Josef Parvizi és Antonio R. Damasio Az agytörzsi kóma neuroanatómiai összefüggései
„Alejandro Osorio-Forero
, Najma Cherrad, Lila Banterle, Laura M. J. Fernandez és Anita Lüthi” Amikor a locus coeruleus megszólal alvás közben
E. Garcia-Rill, T. Virmani, J.R. Hyde, S. D’Onofrio, PhD1, és S. Mahaffey Az éberség, valamint az észlelés és a mozgás szabályozása
J. Alan Hobson: „Az alvás az agy által, az agy számára és az agyért”
J. Allan Hobson és Karl J. Friston: „Tudatosság, álmok és következtetés”
J. Allan Hobson, Edward F. Pace-Schott és Robert Stickgold: „Az álmodás és az agy”
Simon Boag Az álmokról és a motivációról – Freud és Hobson nézeteinek összehasonlítása
Robert Stickgold Az álmok alapanyagának felkutatása
Robert Stickgold, Dana Whidbee, Beth Schirmer, Vipul Patel és J. Allan Hobson A vizuális megkülönböztetési feladat teljesítményének javulása – alvás
Vincent Bonhomme, …, Steven Laureys és Olivia Gosseries: Általános érzéstelenítés – a tudatosság feltárásának eszköze
Jaakko W. Långsjö, …, Antti Revonsuo és Harry Scheinin: Visszatérés a feledésből – a tudatosság idegrendszeri magjának képalkotása
George A Mashour,… , Michael S Avidan, Max B Kelz A tudat és a kognitív funkciók helyreállítása általános érzéstelenítés után
Christoph Guger, …, Woosang Cho és Vincenzo La Bella Teljes „locked-in” és „locked-in” állapot
Hans J. Markowitsch, Angelica Staniloiu Memória, autonoetikus tudatosság és én
WALLACE L. CHAFE Nyelv és tudatosság
Jeremy I. Skipper A nyelv és a tudatosság neurobiológiája
Lucilla Cardinali, …, Alice C. Roy és Alessandro Farnè Propriocepció, testkép, deafferentált beteg
… összesen 34 cikk.
Előadások, nyílt beszélgetések és hallgatói előadások — amennyiben a jelentkezők száma nem éri el a 15 főt.
Tanulmányi eredményekről szóló igazolás