Az olyan szélsőséges hidrológiai jelenségek – mint például az árvizek és az aszályok – egyre gyakoribbá válásának fényében a talajvíz – bár dinamikáját még messze nem ismerjük olyan jól – ugyanolyan fontos vízkészlet, mint a felszíni víz. A talajvízkészletek kezelése aszály idején, illetve a rendszer felhasználása a felesleges víz tárolására heves esőzések alkalmával olyan lehetőséget kínál, amely a természet működését utánozza, így fenntartható és tiszteletben tartja a környezetet, valamint az abban élő összes fajot.

Annak érdekében, hogy olyan természetalapú megoldást dolgozzanak ki, amely enyhíti ezeknek a szélsőséges éghajlati eseményeknek a hatását és hozzájárul a vízellátás biztosításához, a CHARM-EU K+I dimenziójának egy multidiszciplináris csapata kidolgozta a „ClimEx-PE” ( Climate Extremes buffering through groundwater flow-based Managed Aquifer Recharge and Public Engagement) nevű projektet, amely egy „Managed Aquifer Recharge” (MAR) nevű innovatív megközelítést alkalmaz. A projekt nemzetközi és multidiszciplináris kutatócsoportját Mádl-Szőnyi Judithidrogeológus professzor, az Eötvös Loránd TudományegyetemTermészettudományi Karának oktatója vezeti, és a csoport tagjai között szerepelnek a CHARM-EU partneregyetemeinek (Barcelonai Egyetem, Trinity College Dublin és Utrechti Egyetem) kutatói, valamint más intézményekből (Zaragozai Egyetem) érkező kutatók is.

„Water” – innovatív javaslat a „Scaling Up for Global Impact” programhoz

„A világ népességének növekedése és a víz iránti igény emelkedése miatt az aszályok és az árvizek hatásainak minimalizálása, valamint az emberiség és az ökoszisztémák számára a biztonságos vízellátás biztosítása jelenleg az egyik legnagyobb társadalmi kihívás” – magyarázzaMádl-Szőnyi, a kutatás vezetője.

Ebben az értelemben „a felszín alatti vízrendszerek működésének vizsgálata olyan eljárások kidolgozásához vezet, amelyek lehetővé teszik e rendszerek bevonását a szélsőséges események hatásainak tompítására, valamint az általuk előállítható vízkészletek hatékonyabb kihasználására” – mutat rá Jose F. Garcia, kémikus és a Barcelonai EgyetemVízkutató Intézetének (IdRA) igazgatója .

A víztartó rétegek hatalmas tárolókapacitással rendelkeznek, amelynek segítségével – olyan műszaki megoldások révén, mint a vezérelt víztartó réteg-feltöltés (MAR) – enyhíthetők e szélsőséges események nemkívánatos hatásai. A ClimEx-PE projekt egy új, integrált megközelítést javasol, amely a természetes talajvíz-áramlási rendszereket is figyelembe veszi a műszaki MAR-megoldásokban. „Így a természetes folyamatok kihasználásával kiterjeszthetjük a MAR pozitív hatásait a helyi szintről a vízgyűjtő-medencei szintre, és ezzel létrehozhatunk egy kiterjesztett megközelítést, amelyet természetalapú MAR-nak (NB-MAR) nevezünk” – magyarázza Mádl-Szőnyi.

A projekt keretében az ELTE-n a Duna–Tisza közötti medencére (Magyarország) kidolgozott stratégiát különböző éghajlati és geológiai körülményekkel rendelkező spanyol és ír vizsgálati területeken fogják tesztelni.

A talajvízrendszerek régióonként eltérőek. Példaként említhető, hogy a vizsgálandó „élő laboratóriumok” egyike a spanyolországi Girona tartományban található La Muga-medence, ahol számos tevékenység folyik, többek között mezőgazdaság, állattenyésztés, ipar, turizmus és városi települések működnek.

 

„Ennek a vízgyűjtő területnek olyan hidrológiai dinamikája van, amely magában foglalja a talajvizet is. Az ezen a vízgyűjtő területen végzett tanulmányok a terület földrajzi, éghajlati és használati jellemzőire fognak összpontosítani, ugyanakkor más környezetekre is alkalmazható ismereteket és általánosítható iránymutatásokat fognak eredményezni” – magyarázza Garcia.

 

Többterületű szakértelem és kommunikáció – a projekt sikerének kulcsa

Az NB-MAR-megközelítés alkalmazására szolgáló általános módszertant természettudósok – például hidrogeológusok – dolgozták ki, de a projekt keretében klimatológusok, kémikusok és vízügyi szakértők is alkalmazni fogják. A talajvízzel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a MAR és az újonnan javasolt NB-MAR alkalmazása az érdekelt felek bevonását igényli. Ezért földrajztudósok és közgazdászok fogják vizsgálni az NB-MAR-ok társadalmi és gazdasági hatásait.

 

„Ezen eredmények alapján jogászaink és földrajztudósaink szakpolitikai összefoglalók, irányelvek és ajánlások kidolgozásával hozzájárulnak a bizonyítékokon alapuló szakpolitika és döntéshozatal fejlesztéséhez országos és nemzetközi szinten. Végül a fenntarthatósági marketingesek, oktatási szakértők és filmkészítők digitális, kommunikációs és oktatási csomagokat, valamint értékajánlatokat és társadalmi marketingstratégiákat fognak kidolgozni” – magyarázza Judit.

 

Tekintettel az e régiókat jellemző és a program végrehajtását befolyásoló különböző társadalmi-gazdasági jellemzőkre, ez a kezdeményezés elő fogja mozdítani az egyes intézmények és érdekelt felek közötti együttműködést. Ennek köszönhetően a projekt hozzájárulhat ahhoz, hogy a közösségektől kezdve a regionális tervezőkig és az országos döntéshozókig minden szinten javuljon a tudatosság, a kommunikáció és az ismeretek szintje azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségeket kínálnak a természetalapú megoldások (NBS), a tengeri és part menti ökoszisztémák (MAR) vagy a talajvíz.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár az egyik legfontosabb édesvízkészlet a talajvíz formájában a föld alatt található, a lakosság ismeretei korlátozottak és túlságosan leegyszerűsített elképzeléseken alapulnak. Éppen ezért elengedhetetlen a hatékony kommunikáció.

 

„Kommunikációs szempontból a projekt magában foglalja egy weboldal és egy irányítópanel létrehozását az érdekelt felek tájékoztatása céljából, hogy projektünket és annak eredményeit a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegyük. Ezenkívül a projekt során számos jelentést kell elkészítenünk; például a projekt korai szakaszában egy jelentést a tengeri természetvédelmi területek társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Később pedig egy jelentést a mérséklési igények azonosítására szolgáló módszertanról, az NB-MAR módszertanról, illetve egy fehér könyvet” – magyarázza Dr. Katrin Merfeld, az Utrechti Közgazdasági Egyetem marketingtanársegédje.

 

A biztonságos vízkészletekhez való méltányos hozzáférés biztosítását célzó szakpolitikai változtatások

Az éghajlatváltozás következményei világszerte hatással vannak a vízgazdálkodási szektorra, de regionális különbségek is fennállnak. Ezért rugalmas, természetalapú megközelítéseket és technológiákat kell kidolgozni, amelyek az éghajlati ellenálló képesség javítására összpontosítanak. „Ahhoz, hogy globális szinten megvalósuljanak azok a politikai változások, amelyek szükségesek a vízbiztonság előtérbe helyezéséhez és a biztonságos vízhez való méltányos hozzáférés biztosításához, kapacitásépítésre és tudásátadásra van szükség a vízügyi tudomány és a szennyvízelvezetés terén elért fejlődés terjesztése érdekében, különösen a fejlett országokból a fejlődő országokba” – mondja Judit. Ezen felül kiemeli, hogy az új technológiákba történő beruházások során figyelembe kell venni azok energia- és anyagigényét, valamint éghajlati ellenálló képességét is.

A kutatók egyetértettek abban, hogy az oktatási és kommunikációs eszközök fontos szerepet játszanak az új technológiákkal és megközelítésekkel kapcsolatos tudatosság növelésében, kiemelve a helyi viszonyokhoz igazított, alulról induló megoldások szükségességét. Hangsúlyozták továbbá az egyes érdekelt felek szerepét és az általuk gyakorolható potenciális hatást is. „Amikor az érdekelt felek jobban tudatában vannak egyéni szerepüknek, fenntartható intézkedéseket fontolnak meg, és átgondolják hozzáállásukat” – mondja Merfeld. Garcia kiemeli: „Ennek a viselkedésbeli változásnak az első lépése az, hogy csökkentsük ennek az erőforrásnak a pazarlását olyan tevékenységek során vagy olyan hozzáállások esetén, amelyek teljesen elszakadnak a fenntarthatóságtól.”

CHARM-EU: Az együttműködés ereje

A 2024 áprilisában induló ClimEx-PE projekt az egyik a 27 nyertes projekt közül, amelyeket a rendkívül versenyképes „Water4All”közöstransznacionális kutatási és innovációs pályázati felhívás keretében választottak ki támogatásra, és három évre közel 1 millió euró támogatást kapott.

A CHARM-EU kutatási és innovációs keretén belül kidolgozott projekt célja az volt, hogy különböző tudományterületekről származó kutatókat hozza össze, és megpróbáljon olyan kutatási ötleteket kidolgozni, amelyek a fenntartható fejlődési célokra irányulnak. Ezen elképzelés alapján létrejött egy előzetes munkacsoport. Később a csapatunkban dolgozó természettudósok felfigyeltek erre a pályázati felhívásra, a többi csapattag pedig igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy a projekt átfogóan megvalósítható legyen.

 

„A CHARM-EU konzorcium és különösen a TORCH-projekt nélkül soha nem találtunk volna egymásra csoportként. Teljesen különböző szakterületekről érkeztünk – és általában a hidrológusok és a marketingesek különböző karokon tanulnak. Egyszerűen soha nem találkoztunk volna – még akkor sem, ha ugyanazon az intézményen dolgoztunk volna. És bizonyára nem is beszéltünk volna közös projektről” – zárja gondolatait Merfeld.

 

További információk

https://www.uu.nl/en/news/water4all-enhancing-engagement-for-groundwater-solutions