Az alábbiakban bemutatjuk a mesterképzés 3. évfolyamának hallgatói által készített 15 záróprojektet:
1. KIHÍVÁS: Budapest, a gyógyfürdők városa
Diákok: Maever Trainor, Clothilde Raysseguier, Anya can der Vleuten és Emily Ho
Résztvevők: Andrea Velich (Eötvös Loránd Egyetem), Szilvia Czinefge (Budapesti Gyógyfürdők és Hévízek)
Tudományos konzulensek: Andrea Velich és Varga Attila (Eötvös Loránd Egyetem)
Második lektor: Annisa Triyanti (Utrechti Egyetem)
Leírás: Budapest , amely város történelmileg a termálforrásairól és az azokból fakadó fürdőkultúrájáról ismert, a 21. században egy kereszteződésnél áll. Az éghajlatváltozás és a vízzel kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményekkel szembesülve a budapesti fürdőknek a gazdag kulturális örökségük megőrzése mellett a fenntarthatóságra is törekedniük kell. Ez a záróprojekt transzdiszciplináris kutatás révén köti össze a kulturális örökséget és a fenntarthatóságot, kiemelve a tudatos látogatók fontosságát, valamint a vállalat által létrehozott fenntartható tér szükségességét.
2. KIHÍVÁS: Budapest, a Duna-parti város: a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása és innovációk létrehozása (például az NB-MAR megoldás)
Hallgatók: Jonas Hessling, Alex Lucas Braggins Montero, Loïs Besselink, Luca Klapper
Résztvevők: Andrea Velich (Eötvös Loránd Egyetem), László Balázs, a Fővárosi Vízművek Holding fenntarthatósági osztálya
Tudományos konzulensek: Andrea Velich és Varga Attila (Eötvös Loránd Egyetem)
Második lektor: Anita Erőss (Eötvös Loránd Egyetem)
Leírás: A vízciklusok változása a globális változások következménye. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszályok, az árvizek és a heves esőzések, fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatokat tesznek szükségessé. A Budapesti Vízművek a folyóparti szűrést (RBF) alkalmazta a Duna vizének kiváló minőségű csapvízzé történő szűrésére. Ez a záróprojekt egy transzdiszciplináris megközelítés keretében kívánja értékelni ezt a szűrési technikát. A tanulmány keretében a reziliencia, a technológiai szempontok, a vízfogyasztási szokások megértése, valamint a lakosság RBF-hez való viszonya kerül vizsgálatra. Az eredmény egy olyan holisztikus megoldás, amely javítja a vízbiztonságot és a rezilienciát, valamint elősegíti a lakosság nagyobb bizalmát és részvételét a budapesti vízellátó rendszerben.
3. KIHÍVÁS: Gondolkodásra ösztönző téma: Az ír fiatalok bevonása a fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakításába
Hallgatók: Taylor Tulissi, Filippo Carminati, Rachel McCaffery, Pablo Weber Garcia
Érdekelt fél: Aoibhín Heslin, Airfield Estate
Tudományos konzulens: Nandini Gupta (Trinity College, Dublin)
Második lektor: Alexander Bönner (Rughr West Alkalmazott Tudományok Egyeteme)
Leírás: Ez a dublini székhelyű projekt célja, hogy számos eszközt biztosítson a fiatalok számára, amelyek segítségével aktív szerepet vállalhatnak a fenntartható élelmiszer-termelésben és -fogyasztásban. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival (SDG-k), különösen az SDG 11-gyel (Fenntartható városok és közösségek) és az SDG 12-vel (Felelősségteljes fogyasztás és termelés) összhangban a kezdeményezés olyan stratégiákat kínál, amelyekkel elősegíthető a fiatalok tudatosságának és vezetői képességeinek fejlesztése. Az azzal a vízióval, hogy Dublin fenntartható élelmiszer-várossá váljon, a projekt kifinomult oktatási stratégiákat alkalmaz a helyi fenntartható élelmiszer-rendszerekben való részvétel és az azok iránti tudatosság előmozdítása érdekében. A fiatalokra való összpontosítással a projekt kiemeli a generációk közötti együttműködés fontosságát a rendszerszintű változás és a hozzáférhetőségre és együttműködésre épülő fenntartható jövő érdekében.
4. KIHÍVÁS: Hogyan segíthetjük elő a fenntartható mezőgazdaság elterjedését Szub-Szaharai Afrikában azáltal, hogy lehetővé tesszük a helyreállítási bajnokok számára, hogy jobban elmesélhessék történeteiket?
Hallgatók: Damian Penco, Zara Hussey, Kevin Schroeder, Alice Van Hamme
Érdekelt fél: Wessel van Eeden, World Resources Institute
Tudományos konzulens: Nandini Gupta (Trinity College, Dublin)
Második lektor: Padraig Carmody (Trinity College Dublin)
Leírás: Ezt a projektet a World Resources Institute (WRI) szervezettel együttműködésben valósítjuk meg, és a környezeti kihívások leküzdésére irányuló, gyakorlatban alkalmazható stratégiákra összpontosítunk, különös hangsúlyt fektetve a leromlott állapotú tájak helyreállítását célzó kezdeményezések kiterjesztésére. Célunk egy olyan, méretezhető és rugalmasan alkalmazható kommunikációs eszköztár kidolgozása, amely kifejezetten a helyreállítási kezdeményezések támogatására szolgál. Ezt a projektet a World Resources Institute (WRI) szervezettel együttműködésben valósítjuk meg, és a környezeti kihívások leküzdésére irányuló, gyakorlatban alkalmazható stratégiákra összpontosítunk, különös hangsúlyt fektetve a leromlott állapotú tájak helyreállítását célzó kezdeményezések kiterjesztésére. Célunk egy skálázható és rugalmasan alkalmazható kommunikációs eszköztár kidolgozása, amely a szubszaharai Afrika-szerte zajló helyreállítási kezdeményezések támogatására van szabva. Az eszköztár a megfelelő keret megteremtésére és a kontextushoz való illeszkedésre összpontosítva biztosítja, hogy az üzenetek hatékonyak legyenek, és a helyi közösségektől a globális érdekelt felekig mindenkinek szóljanak. Ez a kezdeményezés leginkább a 2., 5., 8. és 15. fenntartható fejlődési célhoz (SDG) illeszkedik. Az elsődleges cél a helyi helyreállítási erőfeszítések és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) megerősítése azáltal, hogy olyan eszközökkel és stratégiákkal látjuk el őket, amelyekkel hatékonyabban tudják kommunikálni munkájukat és annak hatását. A projekt célja a helyi hangok felerősítése, az együttműködés előmozdítása és a helyreállítási tevékenységek iránti nagyobb támogatás megszerzése. Végső soron a megfogalmazásra és a skálázhatóságra való összpontosítás maximalizálja a helyreállítási erőfeszítések láthatóságát és befolyását, biztosítva ezzel a hosszú távú sikert.
5. KIHÍVÁS: A Földközi-tenger újjáélesztése: Hogyan járulhatnak hozzá a Barceloneta vízi vállalkozásai az SDG 14 cél eléréséhez?
Hallgatók: Roxanne Hendrix, Carolina Veloso Ferreira, Nina van der Hijden, Thirza Bakker, Nelli Piehl
Érdekelt felek: Berta Felipe Benavides és Carlos Mallo Molin, Innoceana
Tudományos konzulens: Miquel Canals és Manel Gazo (Barcelonai Egyetem)
Második lektor: Anastasia Tsvetkova (Åbo Akademi Egyetem)
Leírás: A Földközi-tenger számos környezeti kihívással szembesül, többek között a szennyezéssel és a biológiai sokféleség csökkenésével, amelyek veszélyeztetik az ökoszisztémákat és az azoktól függő közösségeket. Ez a projekt azt vizsgálja, hogy a Barceloneta vízi vállalkozásai hogyan járulhatnak hozzá e problémák megoldásához a 14. fenntartható fejlődési cél („Élet a víz alatt”) keretében, amely a tengeri és part menti ökoszisztémák megőrzésére és fenntartható használatára összpontosít. Az Innoceana nevű civil szervezettel együttműködve – amely a 14. fenntartható fejlődési cél előmozdításán és a helyi vállalkozásokkal való hálózatépítésen dolgozik – a kutatás megvizsgálja a jelenlegi környezetvédelmi gyakorlatokat, az elkötelezettségi stratégiákat, a helyi kék gazdaságot, a kormány szerepét és az értékelési eszközöket. Felmérések és interjúk segítségével a tanulmány feltárja, milyen gyakorlati megoldások játszhatnak szerepet. Az Innoceana-val való partnerség előmozdításával ez a kutatás a vállalkozások közötti kapcsolatok megerősítését tűzi ki célul, és gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg a Barceloneta városrész fenntarthatóságának javítására.
6. KIHÍVÁS: A Roca Group számára egy fenntarthatósági elkötelezettségi eszköztár közös kidolgozása: a munkavállalók fenntarthatósági kezdeményezésekben való részvételének erősítése
Hallgatók: Stina Ellen Victoria Olofsson, Vi Tran, Alysha Harnam, Sara Salgado, Alice Casella
Érdekelt fél: Miguel Angel Heras, Roca Group
Tudományos konzulens: Liz Arroyo (Barcelonai Egyetem)
Második lektor: Magnus Hellström (Åbo Akademi Egyetem)
Leírás: A Roca Csoport, a fürdőszobai termékek területén világszerte vezető vállalat, azzal a kihívással szembesül, hogy a fenntarthatósági gyakorlatokat be kell építenie sokszínű munkaerő-állományába, mind az irodai, mind a gyári környezetben. A cél az, hogy áthidalják a felülről lefelé irányuló fenntarthatósági irányelvek és az alulról felfelé építkező munkavállalói elkötelezettség közötti szakadékot, elősegítve ezzel a valódi vállalati fenntarthatóságot. A javasolt megoldás egy fenntarthatósági eszköztár, amely tartalmaz egy önértékelő eszközt a helyi erősségek és gyengeségek felmérésére, valamint egy programfejlesztési útmutatót, amely segítségével a beavatkozások az egyes telephelyek egyedi igényeihez igazíthatók. A fenntarthatóság kulcsfontosságú dimenzióinak – viselkedésbeli változás, képzés, működési gyakorlatok, irányítás és közösségi bevonás – integrálásával az eszköztár célja, hogy egyaránt felhatalmazza a munkavállalókat és a vezetést, és ezzel jelentőségteljes és mérhető fenntarthatósági átalakulásokat mozdítson elő a Roca egész szervezetében.
7. KIHÍVÁS: A fenntarthatóság előmozdítása: Stratégiák kidolgozása a fenntartható jövő érdekében az Escuder vállalatnál
Hallgatók: Sophie van de Water, Emma Egresits, Anabel Meyer, Isabel Giorgioni, Kristiana Qerosi
Érdekelt felek: Esther Segovia, Lidia Felices és María Martinez, Sucesores de José Escuder, S.L.
Tudományos konzulens: Monica Martinez Lopez és Alejandro Calderon Díaz (Barcelonai Egyetem)
Második lektor: Viktor Mihucz (Eötvös Loránd Egyetem)
Leírás: A mai üzleti környezetben a fenntarthatóság beépítése a vállalat alapértékeibe már nem csupán egy lehetőség. Az Escuder elkötelezett amellett, hogy a környezeti felelősségvállalást működésének minden területébe beépítse. A kozmetikai, gyógyszeripari és élelmiszeripari ágazatok nyersanyagainak vezető forgalmazójaként az Escuder tisztában van azzal, hogy fontos szerepet játszik a pozitív változások előmozdításában és a fenntartható gyakorlatok terjesztésében az egész iparágban. Küldetésünk középpontjában a fenntarthatósági gyakorlatok fejlesztése áll, célzott rövid és hosszú távú stratégiák révén. Öt fő területre összpontosítva – az anyagfelhasználás optimalizálására, a kommunikáció javítására, az üzleti modellek innovációjára, a fenntartható vállalati kultúra előmozdítására és a fejlett technológiák bevezetésére – alig várjuk, hogy segítsünk az Escudernek a jelentőségteljes változások megvalósításában. Ezen célokra összpontosítva a vállalat törekszik környezeti hatásának csökkentésére, működési hatékonyságának javítására és a pozitív társadalmi hozzájárulás előmozdítására. Közösen arra törekszünk, hogy egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb jövőt alakítsunk ki, amely mind az iparág, mind a társadalom számára előnyös.
8. KIHÍVÁS: A szén-dioxid-megkötő gazdálkodás akadályai és elősegítő tényezői – esettanulmányként a metszési maradványok és a biochar alkalmazása a mediterrán, városkörnyéki mezőgazdaságban: Baix Llobregat Agrárpark, Katalónia
Hallgatók: Rachel Nel, Eliana Catgiu, Clara Lerch, Manuel Kaminsky
Érdekelt felek: Helena Perxacs Motgé és Guillem Caparro, a Baix Llobregat-i Mezőgazdasági Park Konzorcium (Consorci del Parc Agrari del Baix Llobregat)
Tudományos konzulens: Pierre Hohmann (Barcelonai Egyetem)
Második lektor: Jose García/Joan Romanya (Barcelonai Egyetem)
Leírás: A Baix Llobregat Agrárpark (BLAP) – egy 3 473 hektár kiterjedésű, Barcelona közelében fekvő városkörnyéki mezőgazdasági terület – mintegy 330 gazdának ad otthont, akik friss gyümölcsöt és zöldséget termelnek a helyi piacok számára. Ez a mediterrán termőterület azonban egyre súlyosabb fenyegetésekkel szembesül az éghajlatváltozás miatt, ideértve a hosszan tartó aszályokat és a szélsőséges időjárási eseményeket – mint például a 2020-as Gloria-vihar –, amelyek veszélyeztetik a terméshozamokat, és ezáltal a gazdaságok gazdasági életképességét is. Ez arra készteti az érintett érdekelt feleket, hogy olyan éghajlatbarát megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek hosszú távon növelik a mezőgazdaság ellenállóképességét. Ezen sebezhetőségek kezelése érdekében ez a záróprojekt azt vizsgálja, hogy megvalósítható-e a metszési maradványok és a biochar talajjavító anyagok alkalmazása kulcsfontosságú széngazdálkodási gyakorlatként a talaj szénmegkötésének fokozása és a gazdaságok ellenállóképességének növelése érdekében a Baix Llobregat Agrárparkban. A kutatás megpróbálja feltárni a megvalósíthatóságot befolyásoló különböző szempontokat – a környezeti, szabályozási és gazdasági szempontoktól kezdve a társadalmi szempontokig. Az érdekelt felek bevonása központi szerepet játszik a kihívás megoldásában: interjúk és együttműködés zajlik a belső és külső érdekelt felekkel, elsősorban a helyi gazdákkal és szövetkezetekkel, hogy azonosítsák a bevezetés akadályait, ösztönzőit és lehetőségeit.
9. KIHÍVÁS: A tengeri természetvédelem közösségközpontú irányítása: Stratégiai útiterv a „The Lost Compass” számára Vanuatuban
Hallgatók: Sílvia Graells, Luisa Krakau, Laia Alonso Carbó, Marcelo Starobinas
Érdekelt fél: Mathieu Bourgarel, The Lost Compass
Tudományos konzulens: Patricia Cucchi (Montpellier-i Egyetem)
Második lektor: Montserrat Camps (Montpellier-i Egyetem)
Leírás: Vanuatu, a Csendes-óceánon fekvő kis szigetország, a tengeri biológiai sokféleség egyik kulcsfontosságú területe. Ökoszisztémáit jelentős veszélyek fenyegetik mind természeti, mind ember által okozott tényezők miatt, ideértve a ciklonokat, a túlhalászást, valamint az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit, mint például a tengerszint emelkedését, a tengeri hőhullámokat és az óceán savasodását. A The Lost Compass (TLC) nevű francia civil szervezet egy közép- és hosszú távú kezdeményezést tervez, amelynek célja a tengeri természetvédelmi erőfeszítések támogatása adatgyűjtő expedíciók révén. A projekt sikerének biztosítása és a finanszírozás megszerzése érdekében először alaposan meg kell ismerniük a helyi viszonyokat, és stratégiai partnerségeket kell kialakítaniuk mind helyi, mind nemzetközi szervezetekkel. Csapatunk felkérésükre előzetes tanulmányt készített, amelynek keretében azonosította és megkereste az érdekelt feleket, kiválasztotta a releváns szakirodalmat, és összeállított egy útitervet, hogy segítsen nekik új kezdeményezésükben.
10. KIHÍVÁS: WOc Living Lab 3M: Átállás a fenntartható, helyi élelmiszer-termelő mezőgazdaságra a Montpellier-i nagyvárosi térségben
Hallgatók: Lisha Cao, Julien Jonis, Luke Ashton, Jana Tüting
Résztvevők: Justine Bassoul és Olivier Barreteau, Montpellier-i Egyetem
Tudományos konzulens: Valerie Borrell (Montpellier-i Egyetem)
Második lektor: Geoffroy Lesage (Montpellier-i Egyetem)
Leírás: Franciaország Occitanie régiója egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzd, amelyet az éghajlatváltozás tovább súlyosbít. A projekt célja annak vizsgálata, hogy megvalósítható-e egy szennyvíz-újrahasznosító rendszer alkalmazása a kisüzemi mezőgazdaságban, amelynek vízellátását a Montpellier város környékén található biológiai szennyvíztisztító telep biztosítja. A társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti szempontokra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok mellett a projekt kiegészítő vízmegtakarítási technikákat is vizsgál, azzal a céllal, hogy egy hosszú távon fenntartható, helyi szintű, holisztikus vízgazdálkodási megközelítést alakítson ki. Az eredmények hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdaság számára alkalmazkodóképes, innovatív megoldások kidolgozásához, és szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket nyújthatnak az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodási gyakorlatok terén.
11. KIHÍVÁS: Környezeti monitoring az emberiség és a bolygó közötti egyensúly megteremtése érdekében: ember–haszonállat–vadon élő állatok – záróprojekt
Hallgatók: Jorge González Da Riba, Maria Panduro Valencia, Kirian Hirsiger, Sanna Peters
Érdekelt fél: Armanda Bastos, Pretoriai Egyetem
Tudományos konzulensek: VMohlamatsane Mokhatla, Abel Ramoelo és Jeannette Wentzel (Pretoriai Egyetem), valamint Tahmer Sharkawi (Montpellier-i Egyetem)
Második lektor: Annisa Triyanti (Utrechti Egyetem)
Leírás: Projektünk célja az volt, hogy foglalkozzon a Kruger Nemzeti Park környéki közösségek társadalmi-gazdasági kihívásaival, különös tekintettel a Bushbuckridge-ben kialakult vízválságra. Annak ellenére, hogy a park kiemelkedő jelentőségű a természetvédelem szempontjából, a szomszédos közösségek szegénységgel, korlátozott vízellátással és elégtelen infrastruktúrával küzdenek. Feladatunk az volt, hogy áthidaljuk a tudományos kutatás és a közösségi szükségletek közötti szakadékot, innovatív megközelítések révén elősegítve az együttműködést és az érdemi részvételt. A történetmesélést a tudásmegosztás eszközeként beépítve arra törekedtünk, hogy hangot adjunk a marginalizált csoportoknak – például a nőknek és a gyermekeknek –, és felhatalmazzuk a közösségeket arra, hogy aktívan részt vegyenek a döntéshozatalban. A projekt hangsúlyozza a részvételi módszerek, a helyi tudás és a kulturálisan megfelelő kommunikáció fontosságát a közös kihívások kezelése és a fenntartható, közösségvezérelt megoldások előmozdítása érdekében.
12. KIHÍVÁS: Az ipari telephelyeken végrehajtott zöld és kék intézkedések transzdiszciplináris előnyei: esettanulmány Hollandiából
Hallgatók: Emma Buijse, Jana Smolka, Juliette Deutsch Lemonier, Marie Dülberg
Érdekelt fél: Janneke Leenars, Interface
Tudományos konzulens: Tóth Ádám (Utrechti Egyetem)
Második lektor: Nadja Simons (Würzburgi Julius-Maximilians Egyetem)
Leírás: A városi területeken egyre gyakrabban alakítanak ki zöld és kék tereket a fenntarthatóság, valamint a társadalmi, pénzügyi és ökológiai jólét előmozdítása érdekében, az ipari övezetekben azonban ezek még mindig kevéssé kutatott területek. Ez az esettanulmány a zöld és kék intézkedések transzdiszciplináris előnyeit vizsgálja a hollandiai Het Zwarte Land területén. A fenntarthatóság terén globális vezető szerepet betöltő Interface vállalattal együttműködve a tanulmány azt vizsgálja, hogy ezek az intézkedések milyen előnyökkel járhatnak a gyártóüzem számára. Kvalitatív adatelemzés és szakirodalmi áttekintés segítségével számos előnyt azonosítottak, többek között a fokozott ökológiai rezilienciát, a munkavállalók jólétének javulását, valamint a fenntarthatóbb ipari tájképet. Az eredmények aláhúzzák a zöld és kék infrastruktúra ipari területek átalakításában rejlő potenciálját, és kiemelik az akadémiai szféra, az ipar és az érdekelt felek közötti együttműködés értékét a természetalapú megoldások kidolgozásában. Ez a megközelítés utat mutat a kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb városi és ipari környezetek felé.
13. KIHÍVÁS: A civil társadalmi szervezetek szerepe a fenntartható helyi élelmiszer-rendszerekben: az Utrecht Natuurlijk esettanulmánya.
Hallgatók: Didi-Anne Cieremans, Yanhui Wang, Esther Daams, Ethan Youssef
Érdekelt fél: Jeroen Onck, Utrecht Natuurlijk
Tudományos konzulens: Julia Tschersich (Utrechti Egyetem)
Második lektor: Viktor Mihucz (Eötvös Loránd Egyetem)
Leírás: A globális élelmiszer-rendszerek a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok és a multinacionális ellátási láncok miatt jelentős károkat okoznak az embereknek és a bolygónak. A helyi élelmiszer-rendszerek potenciális megoldást kínálnak a mezőgazdaság hatásainak enyhítésére. Vegyes módszertani megközelítés révén ez a kutatás több szempontból (többek között a politika, a fogyasztói magatartás, a méltányosság és a hozzáférhetőség, valamint a komplex érdekelt felek hálózatai szempontjából) vizsgálja a fenntartható élelmiszer-rendszerek előtt álló kihívásokat. Eredményeink útmutatást nyújtanak az Utrecht Natuurlijk szervezetnek és más civil társadalmi szervezeteknek a fenntartható helyi élelmiszer-rendszerek fejlesztésének támogatásában.
14. KIHÍVÁS: Áttörési pontok, az AMOC és az egészség: az éghajlat kényes egyensúlyának kezelése
Hallgatók: Jasper Ewals, Katia Wagner, Juliane Mirow, Alisia Gahabka
Érdekelt fél: Andrea Nakoinz, KLUG – Német Klímaváltozás és Egészségügyi Szövetség
Tudományos konzulens: Hens Runhaar és Annisa Triyanti (Utrechti Egyetem)
Második lektor: Dinan Wang (Ruhr West Alkalmazott Tudományok Egyeteme)
Leírás: Az Atlanti-óceáni meridiánális cirkuláció (AMOC) a Föld éghajlati rendszerének kulcsfontosságú eleme, amely globális szinten szabályozza a hőmérsékleteket és az időjárási viszonyokat. Az AMOC azonban az éghajlatváltozás következtében gyengülhet, sőt összeomolhat is, ami mélyreható következményekkel járna az ökoszisztémákra, a gazdaságra, a társadalomra és az egészségre nézve. A projekt célja, hogy megoldást keressen erre a kialakuló válságra azáltal, hogy feltárja az AMOC összeomlásának lehetséges közvetlen és közvetett egészségügyi hatásait az európai lakosságra – különös tekintettel Németországra –, értékelje a német éghajlati alkalmazkodási stratégiák hatékonyságát e egészségügyi hatások enyhítésében, megértse a keretalkotás szerepét a német éghajlat-politika prioritásainak meghatározásában, valamint azonosítsa a legjobb gyakorlatokat az éghajlati fordulópontokról való kommunikáció terén a környezetbarát magatartás előmozdítása érdekében. A tudományágak közötti hidat építve és az érdekelt felekkel együttműködve a szerzők olyan gyakorlatban alkalmazható ismereteket dolgoztak ki, amelyekkel enyhíthetők az egészségügyi kockázatok és erősíthető a társadalmi reziliencia ennek a potenciális éghajlati fordulópontnak a fényében.
A hallgatók Kluggal közösen elkészítették a következő „AMOC-útmutatót”: Útmutató az Atlanti-óceáni meridiánális cirkuláció (AMOC) összeomlásával kapcsolatos bizonytalanságok megértéséhez és a hatékony intézkedések meghozatalához ( angol és német nyelven elérhető).
15. KIHÍVÁS: Kulturális örökség és éghajlatváltozás: a jogi környezet felmérése és feltérképezése
Hallgatók: Gianluigi Grimaldi Maliyar, Jim Gerrits, Marcello Sulsenti, Christelle Sabiteka
Érdekelt fél: Jana Cox, Utrechti Egyetem
Tudományos konzulens: Abbie Yunita (Utrechti Egyetem)
Második lektor: Silvia Gallagher (Trinity College, Dublin)
Leírás: Ahogy az éghajlatváltozás világszerte érezteti hatását, a közösségeknek megfelelő felkészültségre és védelemre van szükségük ahhoz, hogy enyhítsék annak következményeit. A gyakorlatban azonban ez komoly kihívást jelenthet. Ez a záróprojekt a SEA-CCHange nevű partnerünknek nyújt segítséget a múlt dokumentálásában, hogy megértsék a jelent, és felkészüljenek a jövőre. A projekt két part menti közösség – a hollandiai Zeelandban élő gazdák és az indonéziai Lamalera-ban élő önellátó bálnavadászok – társadalmi-kulturális és jogi változásainak dokumentálására összpontosít, annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan jutottak el a jelenlegi helyzetbe, és hogyan erősíthetik társadalmi-kulturális és jogi ellenálló képességüket a jövőbeli kihívásokkal szemben.
