Az eseményen összesen 16 résztvevő gyűlt össze Európa különböző egyetemeiről, akik közül sokan európai egyetemi szövetségeket képviseltek. Ezek között olyan szövetségek is szerepeltek, mint a CHARM-EU, az INGENIUM, a CIRCLE U, az EU-CONEXUS és az UNITA, ami jól rávilágított a felsőoktatásban a határokon átnyúló együttműködés előmozdítására irányuló közös törekvésre. A résztvevők között voltak dékánok, igazgatók, professzorok és koordinátorok, akik mindannyian értékes betekintést nyújtottak saját szakterületükre vonatkozóan, például a nemzetközi kapcsolatok, az oktatási kezdeményezések, a nyelvi fejlesztés és a stratégiai irányítás terén. Ez a sokszínű képviselet aláhúzta a résztvevők közös elkötelezettségét az európai oktatási és kutatási partnerségek előmozdítása iránt.
Az innováció előmozdítása a felsőoktatásban
A nyitónapot a felsőoktatásban zajló innováció előmozdításának szentelték. Paul Boselie és Bert van den Brink professzorok, az Utrechti Egyetemről, egy előadást tartottak arról, hogy a külső tényezők – például az intézményi kultúra és a méret – hogyan befolyásolják az innovációs stratégiákat. Példákat hoztak fel az Utrechti Egyetem átalakulási folyamataiból, például az „Open Science” irányába történő elmozdulásból, és arra ösztönözték a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el saját intézményeikről.
Intézményközi együttműködés
A keddi nap témája az intézményközi együttműködés volt. Patrick Prendergast professzor, aki 2011 és 2021 között a dublini Trinity College 44. rektora volt, megosztotta vezetői tapasztalatait, többek között a globális partnerségek kiépítése és az adománygyűjtés terén. Elmondta a csoportnak, hogy szerinte melyek a sikeres nemzetközi partnerségek kiépítésének kulcsfontosságú elemei, és stratégiákat mutatott be az innovációt gátló akadályok leküzdésére a saját intézményen belül.


A vezetői szerepben felmerülő kulturális különbségek kezelése
Szerdán a figyelem középpontjába a kultúraközi kommunikáció került, amely elengedhetetlen készség az intézményközi környezetben dolgozó vezetők számára. Cati Jerez Paredero, a Barcelonai Egyetem oktatója vezetett egy foglalkozást a kultúraközi kompetenciák fejlesztéséről. A résztvevők megtapasztalhatták, hogyan lehet kezelni a kulturális különbségeket és hogyan lehet befogadó módon kommunikálni.
Európai innovációs stratégiák
A csütörtöki ülés a felsőoktatásban megvalósuló innovációra irányuló európai stratégiákra összpontosított. Katrine Moland Hansen, a Bergeni Egyetem képviselője csatlakozott a csoporthoz, és előadást tartott az európai felsőoktatás átalakulásáról, kitérve annak történelmi hátterére és a jelenlegi tendenciákra. Ezen felül olyan szakértők, mint Meritxell Chaves, Katrine Moland Hansen és Patrick Prendergast értékes betekintést nyújtottak a résztvevők előtt álló kihívásokba és lehetőségekbe az intézményközi együttműködés előmozdítása terén. Délután Natalie Holwerda-Mieras, a „Storydesign” című könyv szerzője vezetett egy történetmesélési műhelyt , amelynek keretében megtanította a résztvevőket arra, hogyan alkossanak lenyűgöző narratívákat, amelyekkel inspirálhatják és bevonhatják hallgatóságukat.
Az innovációk átgondolása és megosztása
Az utolsó napon a résztvevők bemutatták innovációs projektjeiket, beépítve az előző foglalkozáson elsajátított történetmesélési technikákat. A Maria Angel Ferrero (Montpellier-i Egyetem) által vezetett reflexiós műhely a „Serious LEGO” módszert alkalmazta kreatív eszközként, hogy segítsen a résztvevőknek vizuálisan ábrázolni kihívásaikat és megoldásaikat. A résztvevők a LEGO segítségével négy kihívást elemeztek: tudás és szinergia létrehozása az érdekelt felekkel való közös alkotás során; az ellenálló és nem ellenálló érdekelt felek meggyőzése a projektben való részvételről; az út a biztonságos alap megteremtése felé; valamint az együttműködés elfogadása a globális déllel.
Az egész hetet csodálatosan vezette Hetty Grunefeld, az Utrechti Egyetem oktatási vezetés terén jártas szakértője.


Kapcsolatok építése a jövő érdekében
A hét folyamán a kapcsolatépítési lehetőségek révén a résztvevők kapcsolatba léphettek különböző intézményekből és európai egyetemi szövetségekből érkező kollégáikkal, és eszmecserét folytathattak. Ahogy az egyik résztvevő megjegyezte:
A téli iskola értékes új ismereteket és gyakorlati eszközöket nyújtott az egyetemeinken és szövetségeinkben betöltött vezetői készségeink fejlesztéséhez. Az utrechti hét egyik legnagyobb előnye az volt, hogy nemcsak tapasztalt oktatókkal, hanem különböző vezetői pozíciókat betöltő kollégákkal is együttműködhettünk, akik különböző felsőoktatási intézményeket és szövetségeket képviseltek. Ez a sokszínűség nekem – és úgy gondolom, mindannyiunknak – értékes, több szempontból megközelítő visszajelzést nyújtott azokról a kihívásokról és oktatási projektekről, amelyeken jelenleg dolgozom.” Neringa Narbutiene, az EU-CONEXUS intézményi koordinátora a Valenciai Katolikus Egyetemen.
Összegzésképpen elmondható, hogy az Utrechti Egyetemen megrendezett téli iskola gazdagító élmény volt, amely a résztvevőket a felsőoktatásban a sikeres intézményközi együttműködések vezetéséhez szükséges készségekkel, ismeretekkel és kapcsolatokkal látta el.