„Ami igazán különlegessé tette ezt az élményt, az a résztvevők közötti nyitottság és kölcsönös összetartás volt. A nagyszerű vendégszeretet, a festői havazással párosulva, olyan légkört teremtett, amelyben mindenki otthon érezte magát. Ez az összetartozás érzése átterjedt a kapcsolatépítő ebédre és vacsorára is, elősegítve a még mélyebb eszmecserét. Az esemény végéhez közeledve nemcsak megvalósítható tervekkel, hanem egy csipetnyi nosztalgiával is távoztunk – mintha az egész túl gyorsan elrepült volna. A turkui búcsú keserédes volt, amit nemcsak a havas búcsú, hanem a kialakult kapcsolataink is nehezebbé tettek. Egy dolog azonban biztos: együttműködésünk csak most kezdődik.”